Párizs a jelek szerint kész szembeszállni Brüsszellel a génkezelt termékek forgalmazása terén. Hervé Gaymard francia mezőgazdasági miniszter a Figaro című lapnak nyilatkozva kijelentette: a francia kormány a génkezelt termékek ügyében saját élelmiszer-biztonsági hivatalának (AFSSA) útmutatásai és nem a brüsszeli álláspont szerint kíván eljárni. A brüsszeli bizottság szóvivője szerint azonban az utolsó szó az EU élelmiszer-biztonsági hivatalát illeti meg. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy Párizs már korábban is konfliktusba sodorta magát, amikor hosszú évekig önkényesen fenntartotta a brit marhahús importtilalmát, amit a kergemarha-kór kitörésekor rendeltek el. Brüsszel végül 1999-ben eljárást indított Párizs ellen, amely az uniós állásponttal szemben akkor is az AFSSA élelmiszer-biztonsági aggályaira hivatkozott.
Az EU brüsszeli bizottsága a múlt héten saját hatáskörében engedélyezte a génkezelt konzerv-csemegekukorica importját és forgalmazását az unió területén, miután a tagállamok agrárminiszterei korábban nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben (NAPI Gazdaság, 2004. május 20., 1. oldal). Az engedély a svájci Syngenta cég által kifejlesztett Bt 11-es kukoricára vonatkozik, de a kukoricamag termesztési célú felhasználására nem terjed ki. A bizottság szerint semmifajta tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a génkezelt termékek károsak lennének az egészségre vagy a környezetre.
Az EU a döntés ellenére WTO-vizsgálat elé néz a génkezelt termékek kereskedelmének korlátozása miatt, mivel az Egyesült Államok, Kanada és Argentína panaszt emelt a világkereskedelem szabályainak megsértése címén. Az érintett országok azt az uniós előírást kifogásolják, amelynek értelmében az élelmiszerek, illetve az állati takarmány címkéjén fel kell tüntetni, ha génkezelt összetevőket tartalmaznak.
Gáti Tibor
Böröcz Petra