Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Erős és fenntartható világgazdasági fellendülést prognosztizál erre az évre a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) féléves előrejelzése. Az OECD 30 tagországának átlagos növekedése a tavalyi 2,2 százalék után az idén 3,4 százalékos lesz - novemberben még csak 3 százalékot vártak. A dokumentum a fellendülést fenyegető tényezők közé sorolja az olajárak esetleges jelentős emelkedését. A vezető gazdaságok közül az USA-ban lényegesen dinamikusabb GDP-növekedés várható, mint Nyugat-Európában. A visegrádi országok gazdasága közel kétszer olyan gyorsan nő, mint Nyugat-Európáé, de a lengyel, a cseh és a szlovák fellendülést egyaránt veszélyezteti a magas költségvetési hiány és a bizonytalanság, hogy képesek lesznek-e ezt a kormányok az évtized végére az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges szintre, 3 százalék alá csökkenteni. A leggyorsabb növekedést - 4,7 százalékot - az OECD Lengyelországtól várja az idén, de a GDP 5,7 százalékra várt költségvetési hiány bőbülése lelassíthatja a befektetéseket és a növekedést. Szlovákiában 4,3 százalékos lesz a növekedés, mindössze 4 százalékos deficit mellett. Itt a fő probléma a 16,6 százalékos munkanélküliség, a nyugdíjreform költségei és az adóreform hatásai, amelyek csökkenthetik a költségvetés bevételeit (bár az első három havi adatok ennek ellenkezőjéről tanúskodnak). Csehországban 3,1 százalékos bővülés várható, ez a leglassúbb ütem a visegrádi országok között, a deficit itt lesz a legmagasabb, 8,4 százalékos, ráadásul a reformok is lassúak.
A párizsi székhelyű szervezet szakértői szerint az Egyesült Államokban a politikusoknak már nem a gazdaság ösztönzésén kell gondolkodniuk, hanem azon, hogyan védekezzenek a túlfűtöttség ellen. Úgy vélik, eljött a monetáris szigorítás ideje, annál is inkább, mert nincs esély a költségvetési politika szigorítására. A jelentés figyelmeztetett arra, hogy az országonként jelentősen eltérő növekedési ütem olyan feszültségeket gerjeszthet a nemzetközi pénzpiacon, amelyek heves valutaárfolyam-változásokat okozhatnak. Ugyanis míg az USA gazdasága az idén 4,7, az eurózónáé csupán 1,6 százalékkal bővül, és 2005-ben is csak 2,4 százalékkal. Az eurózónában ennél kedvezőtlenebbül is alakulhat a helyzet, mivel a fogyasztói bizalom gyenge, ami tartalékolásra ösztönöz, tovább csökkentve a lakossági fogyasztást, ezért a monetáris politika lazítására lenne szükség: az ECB akár 50 bázispontos kamatcsökkentést is végrehajthat a közeljövőben. A globális fellendülésben jelentős szerep jut Ázsiának, elsősorban a közel 8 százalékos GDP-növekedést produkáló Kínának.
