Amikor Lettország és Lengyelország május elsején beházasodik az európai unióba, a történelmi esemény azzal is együtt jár, hogy az amerikai baromfi eddigi két jelentős importőrének le kell mondania az olcsó amerikai csirkecombról. Az uniós szabályok ugyanis tiltják a hús olyan oldatban történő fertőtlenítését, amit egyébként az USA-ban az exportra szánt termékek esetében is alkalmaznak. A csirkecomb esete azonban csak az egyik legkirívóbb példája, hogy az amerikai agrártermelők milyen korlátozásokkal fogják hirtelen szembe találni magukat a csatlakozó tíz országban; az EU-ba irányuló évi 50 millió dolláros amerikai csirkehúsexport önmagában nem nagy tétel a két térség közötti évi 20 milliárd dollárra rúgó agrárkereskedelemben.
Elvileg érzékenyebben érinthetné az unió bővítése az amerikai szarvasmarha-ágazatot, mert az EU tiltja az állatok növekedési hormonnal való kezelését, de a tíz belépő együtt is jelentéktelen felvevőpiaca az amerikai marhahúsnak. Az amerikai farmereknek biztosított rizskvóta a bővítéssel nem nő, de a nyolc közép-kelet-európai ország rizsimportja mindössze 1,3 millió dollár, ami szintén elenyésző mennyiség az évi 1 milliárd dolláros teljes amerikai rizsexporthoz képest. Mindezzel szemben 300 millió dolláros veszteséget jelent a gabonaexportőröknek, hogy a csatlakozók az uniós politikának megfelelően nem fognak génmanipulált gabonát venni. A bővítésnek mindazonáltal nyertesei is lesznek az USA-ban, amely a világ legnagyobb szójababexportőre: a washingtoni mezőgazdasági minisztérium tanulmánya szerint a szójababkivitel várhatóan nőni fog, miután a csatlakozó országokban gyarapszik a szárnyasállomány, így megnő az igény e takarmányfajta iránt.
Bana Péter