Csak Észtország, Lettország és Litvánia, azaz a három balti állam lesz valószínűleg képes az unióhoz most csatlakozó nyolc kelet-közép-európai ország közül az euró 2006–2008 közötti bevezetésére, míg Csehország, Lengyelország, Magyarország erre nem lesz kész az évtized végéig – áll a Világbanknak az érintett államokról tegnap Varsóban közzétett negyedéves jelentésében. A gazdasági és reformfolyamatokat elemző tanulmány szerint a térségben a május elsejei csatlakozás közeledtével a politikai instabilitás tovább növekedett, mert a legtöbb ország magas munkanélküliséggel küszködik, és a kormányok gazdaságpolitikájának kicsi a hitelessége. Lengyelország, a leendő legnagyobb új uniós tag, megpróbálja elkerülni az előrehozott választásokat, amely valószínűleg azzal a következménnyel járna, hogy legalább egy EU-ellenes párt bekerülne a hatalomba, miközben a kormány megpróbálja keresztülvinni a kiadások nagyszabású csökkentését. Szlovákiában várhatóan az a Vladimír Meciar lesz az államelnök, akit még miniszterelnöksége idején számos kritika ért, amiért nem követte a nyugati gazdasági és demokratikus alapelveket – mondja a Világbank. Csehországról szólva a jelentés a kisebbségi kormányzás kockázatára hívja fel a figyelmet, csakúgy, mint Lettország esetében.
Az unióhoz való csatlakozás nem csodaszer és azonnali következménye az lesz, hogy negatívan hat a költségvetésekre, ezért az érintett országoknak a fenntartható gazdasági növekedés érdekében elsősorban a pénzügyi rendszert kell megreformálniuk – mondja Thomas Laursen, a nemzetközi hitelintézet vezető közgazdásza. Lengyelország, Magyarország és Csehország ugyan szavakban elkötelezett a költségvetési hiány mérséklésére, de a cseh és magyar kiadás-visszafogás csak az államigazgatásra vonatkozik, és változatlanul nem nyúl a politikailag érzékeny szociális ellátásokhoz – teszi hozzá a jelentés. A fogyasztás bővülésétől is hajtott eladósodás szintén egyre feszítettebb helyzetet teremthet, mert a közvetlen külföldi tőkebefektetések a régió egészében mérséklődnek, így a folyó fizetési mérlegek hiányai nőnek. Ugyanakkor az infláció gyorsul, ami Magyarországon és Szlovákiában azzal függ össze, hogy szűkösek a kihasználható kapacitások.
Bana Péter