Az EU-pénzügyminiszterek punchestowni (Írország) informális tanácskozásán az unió költségvetésének hat nettó befizetője (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Svédország, Hollandia és Ausztria) tavaly decemberi álláspontjuknak megfelelően továbbra is a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának befagyasztásával akarják megakadályozni, hogy a bővítés nyomán túlságosan elszaladjon a büdzsé. Elutasítják az EU brüsszeli bizottságának javaslatát, amely 2007-13 között a GNI 1,22 százalékában maximálná a költségvetési plafont.
A pénzügyi perspektívában Brüsszel az elmaradott régiók fejlesztési alapjának 52 százalékát az újak, 48 százalékát a jelenlegi tagországok támogatására fordítaná. A hatok azonban jórészt csak az újak igényét fogadják el, meglepetésre még Németország is lemondana a keleti tartományok brüsszeli mankójáról. Velük szemben azonban szinte teljes a front: a többség - amelynek zöme a támogatási politika haszonélvezője - nem hajlandó lemondani az unió szolidaritási alapelvéről, és Brüsszellel egyetemben úgy vélik, hogy ezek a közös politikák alapozzák meg a lisszaboni célkitűzést (az évtized végére a legversenyképesebb gazdasággá válni). Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint a döntés csak 2005 első felében, országa elnöksége alatt születik majd meg.
A tanácskozáson kiszivárgott, hogy a bizottság szerdán esedékes tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a holland és az olasz költségvetési hiány 3,3 százalék körül lesz, és Hága a „büntető” eljárás megindítására számíthat. Hans Eichel német pénzügyminiszter szerint Brüsszel is megalapozottnak tekinti derűlátását, hogy 2005-ben már 3 százalék alatt lesz a német deficit. Nem jutottak a pénzügyminiszterek dűlőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatójának személyének kérdésében sem. Sokáig Rodrigo Rato spanyol pénzügyminisztert tekintették Horst Köhler utódjának (aki a következő német köztársasági elnök lesz), de Párizs (Berlin támogatásával) inkább Jean Lemierre-t, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökét favorizálja. Madrid maga mögött tudhatja a kisebb tagországokat és számíthat az IMF latin-amerikai tagjaira is. A francia jelölt esélyét csökkenti, hogy az Európai Központi Bank élén is honfitársa áll. Váratlanul az Európai Bizottság két tagjának a neve is felmerült. Róma hivatalosan ugyan még nem jelentette be, de várhatólag Mario Monti versenypolitikai biztost jelölné és jelentkezett a posztra Pascal Lamy kereskedelempolitikai biztos is. A tisztségről - amelyet hagyományosan európai tölt be, lévén, hogy a Világbank elnöke amerikai - április 18-19-én születik döntés.
Gordon Tamás