Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Miniszter úr! Mekkora összeg jut az űrkutatásra 2004-ben és 2005-ben, illetve mi várható középtávon?
- Az ESA PECS programjában való részvételünkre 2004-ben változatlanul a minimális 1 millió eurót fizetjük be. Amennyiben a program idén is az elképzelésünknek megfelelő sikerrel folyik, fontolóra vesszük hozzájárulásunk 2005-től kezdődő folyamatos emelését. A hazai témapályázatokra 2004-ben a tavalyinál kisebb összeg fog rendelkezésre állni, reméljük, 2005-től emelni tudjuk ezt az összeget.
- A költségvetési hiány kordában tartása visszaveti-e az űrkutatásra szánt kiadásokat?
- A költségvetési visszafogottság elsősorban a működési kiadások csökkentésére irányul, a fejlesztéseket és kutatásokat nem érinti. Sőt, ma kiemelt terület a kutatás-fejlesztés és az innováció, mert az ország versenyképességének ez a kulcsa.
- Ésszerű befektetés-e Magyarországon az űrkutatás támogatása?
- Ésszerű, mert csúcstechnológiát képvisel, amellett gazdasági szempontból egyre fontosabbak az űrtevékenység eredményeinek alkalmazásai. Példaként említhető, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások ellenőrzésénél EU-előírás a műholdas távérzékeléssel nyert adatok használata. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az űrkutatás - a közgondolkodással ellentétben - ma már nem a távoli világűr kutatását jelenti, hanem közeli, földi problémák megoldását. Legfontosabb területek a távérzékelés, ezen belül a mezőgazdasági, környezetvédelmi, térinformatikai, határőrizeti alkalmazások, valamint a műholdas navigáció, a meteorológia és az űrtávközlés.
- Bekapcsolhatók a magyar vállalkozások az űrkutatásba?
- Az ESA-val kötött PECS megállapodás kimondja a kis- és középvállalkozások támogatását. A PECS-hez történt csatlakozásunk révén a kis- és középvállalati szektor mostantól közvetlenül hozzáférhet az ESA elektronikus pályáztatási adatbázisához, a PECS programban pedig saját javaslataikkal is pályázhatnak, illetve az ESA által közvetlenül a magyar cégek részére felajánlott technológiai programok végrehajtására pályázhatnak. E munkák fedezete a Magyarország által az ESA részére befizetett 1 millió euró hozzájárulás. A magyar vállalkozások a hazai témapályázati rendszerben is pályázhatnak a Magyar Űrkutatási Irodánál, általában kutatóintézetekkel karöltve végrehajtandó projektekkel.
- Az IHM által biztosított forrásokon kívül honnan szerezhet még költségvetési forrásokat a magyar űrkutatás?
- Az egyéb költségvetési forrásokat az űrkutatásban részt vevő kutatóhelyek saját fenntartói, így az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia és hasonló intézmények biztosítják. Erről nem készül pontos összesítő statisztika, de a Magyar Űrkutatási Iroda felmérése szerint a teljes összeg nagyságrendjét tekintve azonos a közvetlenül űrkutatásra fordított költségvetési összeggel, amely 2003-ban már meghaladta a félmilliárd forintot.
- A költségvetésből Magyarországon 2003-ban az űrkutatásra elköltött 500 millió forint mennyi adóbevételt hoz vissza, és mekkora az állami kiadás multiplikatív hatása?
- Bár erre vonatkozóan nincsenek pontos statisztikáink, de a nemzetközi statisztikákból ismert, hogy például az autópálya-építésre fordított minden 1 dollár újabb 3 dollár kapcsolódó beruházást indukál az adott térségben. Az űrkutatásnak manapság éppen a széles körű gyakorlati alkalmazások miatt - többek szerint - még nagyobb a beruházásélénkítő hatása. A közvetlen adóbevételeket nézve elmondható, hogy a pályázati összegek nagyobb részét kutatóhelyek kapják, ahol jelentős a bér részaránya, ami személyijövedelemadó-befizetést eredményez. A hazai pályázati források mintegy 20 százalékát kapták vállalkozások, ennek az összegnek becslések szerint további 20 százalékát fizetik be különböző adók formájában.
