Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közölte: szigorítja azokat a szabályokat, amelyek alapján eldöntik, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatoknak nyújtott kormánytámogatást költségvetési kiadásnak tekintik-e, és így figyelembe veszik a költségvetési hiány számításakor. A francia és a német kormány - amelyek az elmúlt években túllépték a GDP 3 százalékában megszabott plafont - a legnagyvonalúbb támogatói a bajba jutott vállalatoknak, így az Eurostat a szabályok szigorításával az EU versenyhatóságainak segítségére siet, mivel ezek hosszabb ideje próbálnak fellépni az állami szubvenciók ellen.
Az Eurostat új szabályai sok tekintetben hasonlítanak a versenyhatóság szabályaihoz. A statisztikusok is azt vizsgálják, hogy az állam a támogatás nyújtásakor más tulajdonosokhoz hasonlóan jár-e el, azaz befektetése megtérülésére számít akár osztalék, akár a befektetés értékének növekedése formájában. Ha igen, akkor a kiadás az új szabályok szerint nem gyarapítja a deficitet. Ha azonban nem mutatható ki, hogy gyarapodott az állami vagyon, akkor a tőketranzakciót figyelembe kell venni a hiány kiszámításánál - hangsúlyozza az Eurostat. Általános szabályként kimondható, hogy ha az államon kívül más tulajdonos nem vesz részt a tőkeinjekcióban, akkor ez beszámít a deficitbe. Ha a tőkeinjekció a vállalati szerkezet átalakítását szolgálja a nyereségesség javítása céljából, ha magánbefektetők is részt vesznek az ügyletben, vagy ha nyereséges cégbe fektet az állam, akkor ez nem növeli a költségvetési hiányt. Az Eurostat hangsúlyozta, hogy a szabályok kidolgozásakor konzultáltak a versenyhatóságokkal, ezért a kritériumok jórészt azonosak, de nézeteltéréseket okozhat, hogy számukra nem perdöntő, torzítja-e a versenyt a támogatás, vagy sem. A francia Alstom-csoportnak nyújtott állami tőkeinjekciót például ők nem tekintik állami kiadásnak, mivel magánbankok is részt vesznek benne, Brüsszel viszont vizsgálatot indított az ügyben.
