Iraknak még a független kormány megalakítása előtt meg kellene kezdenie az állami vállalatok privatizálását, lehetővé téve a külföldi befektetéseket az olajiparban - jelentette ki Paul Bremer, az ország civil kormányzója. Az első lépéseket a hamarosan kinevezendő, irakiakból álló kormányzótanácsnak kellene megtennie, a gazdasági reformokkal ugyanis nem lehet várni, mert a külföldi befektetések nélkül Irak 18 hónapon belül nem képes egyensúlyba hozni költségvetését - tette hozzá. A Bremer által 2003 második félévére jóváhagyott 6 milliárd dolláros büdzsé 2 milliárdos deficittel számol. Ezt a tartalékokból, köztük a Egyesült Államokban lefoglalt 1,7 milliárd értékű vagyonból tudják fedezni. A helyzeten alapvetően változtatna, ha sikerülne az olajtermelést a tervezett szintre, 2004 végéig napi 2,5-3 millió hordóra felfuttatni, ehhez azonban 1-1,5 milliárd dollárt kellene befektetni az ágazatba. A kormányzó fontosnak tartja, hogy a távközlési szektorba is bevonják a külföldi tőkét - elképzelései szerint három mobilhálózatra lehetne tendert kiírni.
A háború után kitermelt olajra kiírt második olajtender tegnapi lezárása szintén a nehézségekre utal - naponta csupán 363 ezer hordó olaj kerül a tartályhajókba, szemben a háború előtti kétmillióval. A tendert négy társaság nyerte meg, mindegyikük 2-2 millió hordó olajat vehet, aminek többsége valószínűleg az amerikai piacra kerül. A Reuters nem hivatalos értesülései szerint a BP, a ChevronTexaco és a Taurus kereskedőház mellett vagy a Shell, vagy a Petrobras a győztes.
A gazdasági rendteremtés fontos lépéseként az amerikaiak bevonják a Szaddám Huszein képével díszített dinárt, amelyet az ország északi részében már rég saját pénzükkel váltottak fel az ottaniak - erre a „svájci dinárra” hasonlít az új, az egész ország területén érvényes dinár, amelyet Nagy-Britanniában nyomtatnak. Az új dinárból egyet adnak minden Szaddám-dinárért és 150-et az északiért.
Barabás János T.