Amint arra számítani lehetett, a pénteken megjelent, a pesszimista várakozásoknál is rosszabb folyó fizetési mérlegadat begyengítette a forintot, bár a nap második felében korrigált valamelyest az árfolyam. Elvonult viszont egy másik viharfelhő a közép-európai devizapiac fölül, a lengyel kormány ugyanis bizalmat kapott a parlamenttől a pénteki szavazáson. A meccs azonban elemzők szerint még nincs lejátszva, a kabinet népszerűsége változatlanul kicsi a lakosság körében. Jó hírnek számít a cseh uniós népszavazás sikere is, bár ez előre kalkulálható volt, így az árakba már korábban beépült.
A következő napokban a forintpiacot vélhetően nem az újabb makroadatok fogják mozgatni, lévén a hétre nem jut belőlük olyan, amit a piac árgus szemmel figyelne. Ma teszi ugyan közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás első öt havi mérlegének részleteit, ám az már tudható, hogy májusban igen mérsékelten, mindössze 8,3 milliárd forinttal nőtt a deficit. A részletekből kiderülhet, hogy az adóbevételek valóban elszakadnak-e a gazdasági folyamatoktól, s az előirányzatokon felüli bevételt hozhatnak idén a költségvetésnek, ahogy arról pár napja beszélt a pénzügyminiszter. Főleg a fogyasztáshoz kapcsolódó adónemek alakulása hitetheti el a piaccal, hogy mégsem rugaszkodtak el teljesen a valóság talajától a tárca tervei. Szintén ma lát napvilágot az ipar első négy havi termelését mutató szám, kérdés, hogy kitart-e a lendület a márciusi jó adat után, ami visszahozná az esélyét egy 3,5 százalékotmegközelítő éves GDP-növekedésnek.
A jelenlegi árfolyam mindenesetre vészesen közel van a kormány által elfogadhatónak mondott 250-260-as sáv széléhez, a jegybank által az inflációs célok miatt szükségesnek tartott 250 forintról nem is szólva. Mindenesetre elemzők a monetáris tanács jövő heti ülésétől további kamatemelést várnak, igaz, eközben az állampapírpiac már hozamcsökkentést árazott be.
Részletek a 2. és a 3. oldalon ä
