Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány hete mindez - legalábbis a menetrendet illetően - még nem tűnt ilyen biztosnak. Az Európai Parlament (EP) és a Miniszterek Tanácsa (az EU legfontosabb döntéshozó szerve) között nézeteltérés támadt a csatlakozási szerződés egyes költségvetési rendelkezései körül. Komolyan felmerült annak lehetősége, hogy a nézeteltérés miatt az április 9-i szavazás későbbre tolódhat. A szorosan kiszámított menetrend szerint ez a szerződés - egy héttel később esedékes - aláírásának elhalasztásával járt volna.
Diszkriminatív a csatlakozási szerződés
A vita oka, hogy a képviselőtestület, amely a tanáccsal együtt alkotja az EU költségvetési hatóságát, elfogadhatatlannak tartotta, hogy a szerződés egyik melléklete tételesen meghatározza, mennyi juthat az új országokra a közösségi költségvetésből a csatlakozás utáni első években.
Egyrészt azért, mert noha költségvetési ügyekben a tanáccsal egyenrangú félnek számít, az adott esetben nélküle hoztak költségvetési kihatású döntést, amelyet ráadásul az elsődleges közösségi jog rangjára emeltek azzal, hogy beillesztették a csatlakozási szerződésbe. Másrészt azért, mert a jelenlegi tagországokra nézve nincsenek ehhez hasonló megkötések, az eljárás tehát diszkriminatív az újakkal szemben.
Nincs veszélyben a menetrend
Az utóbbi hetekben ismételt háromoldalú egyeztetések folytak a legfontosabb uniós intézmények, az Európai Bizottság, az EP és a Tanács között a probléma rendezésére. Ha minden felet kielégítő végleges megoldás nem is született, elég kompromisszumot sikerült elérni ahhoz, hogy a szerződés elfogadásának és aláírásának tervezett menetrendje ne kerüljön veszélybe.
Az EU alapító szerződésének rendelkezései szerint új tagországok felvételéről a miniszterek tanácsa egyhangúlag dönt, az Európai Bizottság véleménye, illetve az Európai Parlament hozzájárulása alapján. A tagállamok és a csatlakozó országok főtárgyalói hivatalosan február közepén hagyták jóvá a szerződés végleges szövegét, amivel gyakorlatilag megtörtént a parafálás aktusa. Néhány nappal később a bizottság ennek alapján nyilvánított - kedvező - véleményt a tíz ország taggá válásáról.
Magyarországot ellenszavazat nélkül javasolta a külügyi bizottság
Az EP külügyi bizottsága március 19-én óriási többséggel szavazta meg elnökének, Elmar Broknak a csatlakozási tárgyalások befejezéséről előterjesztett jelentését, és ezzel a maga részéről szabad utat nyitott a szerződés parlamenti elfogadása előtt.
A testület külön-külön is szavazott a jövőre taggá váló tíz ország csatlakozásáról. Magyarország csatlakozását 58 szavazattal, egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatták a bizottsági tagok.
Szerdán dönt a csatlakozókról a parlament
Az EU közvetlenül választott képviselőtestülete a szerződés szövegén már nem változtathat, csak egészében fogadhatja vagy utasíthatja el. Az elfogadáshoz abszolút többség, vagyis az összes képviselő (jelenleg 626) több mint a felének támogatása szükséges.
A parlament hétfőn kezdődött strasbourgi plenáris ülésén szerdán délelőtt tartják a bővítési vitát, forma szerint nem közvetlenül a több mint ötezer oldalas szerződésről, hanem a csatlakozási tárgyalások lezárását értékelő határozati javaslatról, illetve a tíz ország csatlakozásáról. A szavazás délben kezdődik, és várhatóan egy órán át tart.
Parlamenti jóváhagyás esetén már csak egy döntő fontosságú eljárási lépés marad az aláírásig: a miniszterek tanácsának a csatlakozásokat szentesítő döntése, amely a testület április 14-én tartandó luxembourgi ülésén esedékes.
