Az amerikai Wall Street Journal európai kiadásának (WSJE) hétfői számában megjelent cikkben Erdogan kifejtette, hogy a török kormány a legmagasabb szinten próbálta megértetni az iraki vezetéssel, hogy adjon számot vegyi és biológiai fegyvereiről, mert egyébként nem tudja elkerülni a háborút. Ebben a helyzetben Törökországnak nem a háború vagy a béke között kellett választania, hanem arra törekedni, hogy míg egyfelől támogatja szövetségesét, az Egyesült Államokat, a lehető legkisebbre szorítsa vissza a konfliktus hatásait a közvetlen szomszédságra.
Erdogan igyekezett megnyugtatni a cikkben az amerikai és az európai kormányokat, hogy Törökország nem akar hadat viselni Irakban, nem áhítozik szomszédja ásványi kincseire, de nem felejtheti el, hogy a legutóbbi öbölháború után félmillió iraki menekült Szaddám Huszein elnök bosszúja elől Törökországba. Ankara meg akarja előzni ennek megismétlődését, a Kurd Munkáspárt (PKK) terroristáinak a behatolását és hatékony humanitárius segítséget akar nyújtani a menekülteknek, ezért döntött a korlátozott megszállás mellett "teljes együttműködésben az Egyesült Államokkal valamint a térségben levő kurd csoportokkal".
A kormányfő azzal fejezte be cikkét, hogy Törökország az Egyesült Államokkal szoros szövetségben és együttműködésben békére és stabilitásra törekszik a Közel-Keleten, abban reménykedik, hogy a háború gyorsan és minél kevesebb áldozattal véget ér, akárcsak az iraki nép szenvedései.
A NATO több országa - köztük Németország és Belgium - kilátásba helyezte, hogy ha Törökország beavatkozik az iraki háborúba, visszavonják hozzájárulásukat az országnak nyújtott NATO védelmi intézkedésektől - írta az MTI.
