Bászrát a brit védelmi miniszter a hadműveletek kezdetén "katonai szempontból nem túl jelentősnek" minősítette, később azonban kiderült, hogy a második legnagyobb városban jelentős kormányhű iraki milícia állomásozik, amely megakadályoz minden kísérletet a segélyek bejuttatására, és lövi a menekülni próbáló lakosságot - tudósított az MTI.
A brit tengerészgyalogosok hétfői londoni közlés szerint reggelre elfoglalták a várostól másfél kilométerre lévő Abu el-Kaszib iraki erősséget, és több száz iraki katonát ejtettek foglyul.
Bászrától északra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélozott csapatszállítót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő. Ez volt az Irakba vezényelt brit haderő eddigi legnagyobb ütközete a háború kezdete óta.
A hétfői The Daily Telegraph értesülése szerint a brit tengerészgyalogosok parancsba kapták, hogy a Bászránál foglyul ejtett iraki katonák Kalasnyikov géppisztolyait az általános előírástól eltérően ne semmisítsék meg, hanem tárolják, és juttassák el a városban lévő, lázadásra kész kormányellenes erőknek. A vezető konzervatív brit napilap szerint a brit hadvezetés arra a következtetésre jutott, hogy a lázadók csak akkor tudják megdönteni az igen erősnek bizonyult helyi Baasz-hatalmat, ha felfegyverzik őket.
A múlt héten már érkeztek hírek lázadási kísérletről a dél-iraki nagyvárosból, de ez később a jelek szerint elhalt, bár a környéken állomásozó brit harckocsizó és tüzérségi egységek igyekeztek kívülről támogatást nyújtani a felkelőknek. Értesülések szerint az Irakban uralkodó Baasz Párt helyi fegyveresei fenyegetéssel, kivégzésekkel szorítják rá a bászrai lakosságot, hogy a hatalomért harcoljanak - írta a The Daily Telegraph.
A lap szerint a brit erők közvetlen kapcsolatban vannak a bászrai ellenzékkel, és a város megszerzésének előnyben részesített módjává a felkelés aktív megszervezését és ösztönzését tették meg. A brit haderő gerincének számító 7. páncélos dandár - a híres Sivatagi Patkányok - a város határán áll, de a brit hadvezetés szerint a város ellen indított frontális, közvetlen támadás súlyos veszteségek kockázatával járna mindkét oldalon.
Ugyancsak a The Daily Telegraph írta, hogy a lap megbízásából elkészített felmérés szerint érezhetően csökkent a háború támogatottsága a brit közvéleményben. A hetente háromszor elvégzett kutatások legújabb, hétfőn közölt eredménye azt mutatta, hogy a lakosság 54 százaléka helyeselte a fegyveres beavatkozást, 38 százalékuk ellenezte. A múlt csütörtökön 59:35 volt az arány a támogatók javára.
Azok aránya, akik szerint a hadműveletek jól, vagy nagyon jól alakulnak, 65 százalékra süllyedt az egy hete mért 84 százalékról. Ugyanakkor 12 százalékról 34 százalékra szélesedett azoknak a tábora, akik szerint a háború rosszul, vagy nagyon rosszul halad.
