Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL
Nem közeledtek az álláspontok az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján az iraki háború megítélésében, a kiadott közös közlemény ugyan nem ítéli el, de nem is hagyja jóvá a katonai beavatkozást. A tizenötök pénteki megbeszéléseiket követően tájékoztatták a tagjelölteket. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök felszólalásában szorgalmazta egy EU-s munkacsoport felállítását, amely elemezné a válság kialakulását és azt, hogy mi vezetett az unió (és a tagjelöltek) megosztottságához. A tanulságok levonása a jövőben megkönnyítené a közös külpolitika alakítását és hozzásegíthet ahhoz, hogy megfelelő mechanizmusokat találjanak a kibővített, 25 tagállamot magában foglaló EU működésére.
A tizenötök egyetértettek abban, hogy erősíteni kell az ENSZ szerepét, de arról nem sikerült megállapodni, hogy részt vegyen-e az unió az ország újjáépítésében. Tony Blair brit kormányfő két BT-határozatot javasol, az egyik a háború utáni politikai berendezkedésről, a másik a humanitárius támogatásokról szólna. Blair az ENSZ felügyelete alá helyezné az iraki olajbevételeket, szavai szerint a jövedelem teljesen az iraki nép jólétét szolgálná. Párizs viszont ellenzi, hogy BT-határozat szülessen Irak újjáépítéséről, ez ugyanis a háború utólagos elismerését jelentené. Az ellentéteket tovább mélyítheti a francia, belga és német közös kezdeményezés egy védelempolitikai csúcsról, amelyen a három ország megkísérli lerakni a közös európai hadsereg alapjait, és amely könnyen elszigetelheti az EU legerősebb hadseregével rendelkező Nagy-Britanniát.
A csúcs eredeti szándéka a 2000-ben Lisszabonban elhatározott gazdasági-szociális reformprogram értékelése volt, ez azonban teljesen háttérbe szorult. Az EU vezetők jóváhagyták az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozatali rendszerének átalakításáról szóló javaslatot. Eszerint ha az eurózóna legalább négy új taggal bővül, az országokat gazdasági súlyuk alapján három csoportra osztják és jegybankelnökeik a csoportokon belül rotációs alapon vesznek részt a kormányzótanácsi szavazásokban. A kisebb országok így kevesebb alkalommal szavaznának. Hollandia és Finnország tiltakozására ezért kikötötték, hogy a változtatásról szóló döntés még felülbírálható lesz egy kormányközi értekezleten.
A csúcson ismét nem tudtak határozni az adócsomagról. A forrásadó, a vállalati adókódex és a leányvállalatok szabadalom utáni bevételei adóztatásának kérdéseiben tulajdonképpen megállapodtak, ám Róma attól tette függővé mindezek elfogadását, hogy a tejkvóta túllépéséért fizetendő büntetésben az olasz gazdák kedvezményt kapjanak, ebbe azonban Hollandia nem ment bele, s így a csomag lezáratlan maradt.
