Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyetlen hónap alatt 104 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma Lengyelországban, s a rendszerváltás óta a legmagasabbra, 18,7 százalékra emelkedett - közölte pénteken a varsói statisztikai hivatal. Az adat, mint a Reuters megjegyezte, újabb súlyos érv nemcsak a munkaerő-gazdálkodás reformja, de a további kamatcsökkentés - s ezzel a gazdaság élénkítése és új munkahelyek teremtése - mellett is. A ráfizetéses állami vállalatok szerkezetátalakítása és általában a hatékonyság növelése az iparban azonban leépítésekkel jár, így fordulat nem várható. A munkanélküliség nagy társadalmi feszültségeket kelt: a hét végén Sziléziában több száz fős csoportok az elbocsátásokhoz vezető gazdasági reformtervek ellen tiltakozva vasútvonalakat és országutakat zártak le. Az EU brüsszeli bizottságának múlt heti jelentése kifejezésre juttatta aggályait a tagjelölt országokban - köztük nem utolsósorban Lengyelországban - tapasztalható alacsony foglalkoztatási szint miatt. (NAPI Gazdaság, 2003. február 20., 2. oldal) A csatlakozó tíz ország legnagyobbika ugyanis erősen le fogja rontani az uniós statisztikákat, mivel a munkaképes korúaknak csupán 53,8 százaléka dolgozik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya ezzel szemben 19,2 százalék, míg az Európai Unióban jelenleg átlagosan 4,2 százalék. Az uniós gazdaságok versenye megköveteli a munkaerő költségeinek csökkentését, és ez az egyetlen lehetőség a tömeges elbocsátások elkerülésére is. A járulékos munkaerőköltségek ugyanis magasabbak Lengyelországban, mint Magyarországon vagy Csehországban, bár alacsonyabbak az uniós átlagnál. A foglalkoztatottság növelése érdekében reformokra lenne szükség, egyebek között rugalmasabb munkaerő-gazdálkodásra, valamint szakmai átképzési programokra, emellett csökkenteni kell a regionális különbségeket.
