A tavalyi, meglehetősen kudarcos év után új privatizációs tervvel vágott neki az új évnek az ukrán kormány. Tavaly mindössze 596,9 millió hrivnya (112 millió dollár) bevételhez jutott Kijev az állami vagyon eladásából, ami a tervezettnek csupán a tizede, miután leállították az erőművek és az áramszolgáltató vállalatok értékesítését. Ennek oka egyrészt politikai természetű volt, stratégiai fontosságú cégekről lévén szó, másrészt gazdasági: nem tudták eldönteni, mi legyen az áramszolgáltató vállalatok egymilliárd dollárt meghaladó adósságaival. Nem igazán vonzó a gazdasági környezet sem a külföldi beruházók számára. Jól jellemzi a helyzetet, hogy egy ukrán tisztségviselő közölte: időre van szükség ahhoz, hogy az emberek megértsék: a villanyáram is áru, amiért fizetni kell. Ráadásul az erőművek berendezéseinek 80 százaléka 30 évnél idősebb, vagyis jelentős korszerűsítésre szorulnak. Az idei privatizációs terv a tavalyinak csak mintegy ötöde, 2,1 milliárd hrivnya, de jóval meghaladja a tényleges tavalyi bevételt. A tervek szerint 12 nagyüzem 25 százalékos állami pakettjét értékesítenék a tőzsdén keresztül, aminek eredményeképpen e cégek teljesen magántulajdonba kerülnek. Az érintett vállalatok között van két nagy olajfinomító és az ország egyetlen alumíniumöntödéje, a Zaporizsszki Aljuminievi Kombinat (ZALK) is. Ennek 68 százalékos tulajdonosa az orosz AvtoVAZ autógyár egyik cége, de a 25 százalékos ukrán állami pakettől eltekintve tisztázatlanok a tulajdonosi viszonyok.
Ha a fenti tranzakciókkal nem sikerül elérni a tervezett bevételt, eladják a legnagyobb ukrán olajfinomító, az Ukrtatnafta teljes, 43 százalékos állami pakettjét. A cégben 8,6 százaléka van a hatodik legnagyobb orosz olajtermelőnek, a Tatneftnek, 28,8 százaléka Tatársztán köztársaság állami vagyonkezelőjének és a fennmaradó részvények is tatár tulajdonban vannak.
Barabás János T.