Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gordon Tamás, Brüsszel
Az EU rendkívüli csúcstalálkozója előtt a tagállamok külügyminiszterei tegnap igyekeztek közös állásponttervezetet kidolgozni az iraki válság ügyében. Lapzártánkkor még nem világos, sikerül-e összehangolni a tizenötök politikáját. Abban egyetértenek a tagállamok, hogy Irakot meg kell fosztani a tömegpusztító fegyverektől, a leszerelés módja és ideje tekintetében azonban nem. Az ügyben a transzatlanti kapcsolatok, vagyis az Egyesült Államokkal való viszony jövője is kockán forog. A kérdés az, miként tartható fenn a háborús fenyegetés anélkül, hogy korlátozná a politikai rendezés esélyét, illetve hogy Washington a katonai beavatkozáshoz való hozzájárulásként értelmezné.
A tagállamok között kisebbségben vannak azok, amelyek ultimátumot sürgetnek Irakkal szemben és Washingtonhoz hasonlóan úgy érzik, hogy a hét végén tartott háborúellenes tüntetések megnehezítették a dolgukat. Jack Straw brit külügyminiszter elismerte, hogy a lakosság támogatása nélkül gyötrelmes dolog a háborúról dönteni. A szintén atlanti elkötelezettségű Hollandia külügyminisztere, Jaap de Hoop Scheffer több időt adna az ENSZ fegyverellenőreinek, de határidőt szabna. Német kollégája, Joschka Fischer - aki Franciaországgal és Belgiummal együtt a NATO-n belül sikerrel fékezte a háborús készülődést - jelezte, ha kompromisszum van kialakulóban, azt Berlin nem akadályozza meg. Louis Michel belga külügyminiszter azonban közölte: a több millió tüntető látványa alapján Európa egyáltalán nem tűnik megosztottnak.
