Gordon Tamás, Brüsszel
Rendkívüli csúcstalálkozón próbál ma az Európai Unió közös álláspontot kialakítani az iraki válság rendezéséről. A tagállamok közvéleménye ellenzi a katonai beavatkozást, amit a hétvégi háborúellenes tüntetések megerősítettek, újabb muníciót szolgáltatva azoknak a tagországoknak, amelyek több időt adnának az ENSZ fegyverzetellenőreinek. Velük szemben áll az atlantisták csoportja - Nagy-Britannia, Dánia, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Hollandia.
A mai vita nem lesz teljesen független a NATO-ban zajló konszenzuskereséstől: a Törökország melletti szolidaritás kifejezésre juttatása osztotta meg a szövetséget, Párizs, Berlin és Brüsszel ellenállása miatt. A vasárnapi belga kompromisszumos javaslat kellő alapot teremthet a „lélegzetvételhez”. Ennek értelmében a NATO csak szigorúan védelmi jellegű támogatást nyújt Ankarának, és még ezt az „akciócsomagot” is állandóan felülvizsgálják a nemzetközi események tükrében. Romano Prodi, az EU brüsszeli bizottságának elnöke joggal jegyezte meg: ha a tizenötöknek nem sikerül az iraki válság ügyében közös álláspontot kialakítani, az jelentősen csökkenti az EU tekintélyét az Egyesült Államokkal szemben. Egy töréspont máris megfigyelhető: Berlin és Párizs megtorpedózta a soros görög elnökség tervét, hogy a mai találkozóra meghívják a tagjelölteket is. Őket csak holnap tájékoztatja az elnökség, amit - Lengyelország kivételével - a tagjelöletk lenyeltek. Varsó azonban tiltakozásul csak külügyminiszterével képviseli magát.
