Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Nyitottak vagyunk, ám nincs ingyenjegy, sem olcsó belépő –, jelentette ki a dán diplomácia nevében Poul Christoffersen, Dánia európai uniós nagykövete a tagországok nyilvános tanácskozásán, amelyen az EU soros elnökségét ellátó Görögországnak az unió nyugat-balkáni politikájával kapcsolatos elképzeléseit vitatták meg.
A dánokéhez hasonló irányvonalat képvisel Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter, aki úgy véli, egyrészt szükség van az EU nyitottsága iránti elkötelezettségre, ugyanakkor meg kell értetni azt is, hogy az új tagok felvétele nem automatikus folyamat.
A görög elnökség nyugat-balkáni programját kidolgozó dokumentum megvitatása során a tagországok egyetértettek abban, hogy az öt balkáni országgal – Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, a Macedón Köztársasággal (FYROM), valamint a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal (Szerbia-Montenegró) – kapcsolatos EU-politika vezérelve a stabilitási és társulási folyamat kell hogy legyen.
- A közös célok elérése mindkét részről áldozatokat követel, véli Franco Frattini olasz külügyminiszter, aki szerint a Nyugat-Balkán országainak bizonyítaniuk kell, hogy valóban elkötelezettek a reformok iránt.
Olaszország, amely júliusban Görögországtól átveszi az EU elnökségi tisztét, prioritásként kívánja majd kezelni a nyugat-balkáni problémát. Frattini a tanácskozáson kifejtette: az öt országnak a gazdaság és a demokratikus rendszer fejlesztéséhez nyújtott támogatás mellett nagy szüksége van az intézményrendszer átalakítását célzó programokra. Olaszország úgy véli, az Európai Bizottság erélyesebben léphetne fel annak érdekében, hogy ez a terület előtérbe kerüljön.
Kosztasz Szimitisz görög és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek címzett múlt heti levelében Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke vázlatosan ismertette az EU balkáni stratégiájával kapcsolatos elképzeléseit.
– Világosan ki kell mondanunk, azt szeretnénk, ha ezek az országok csatlakoznának az unióhoz. Ám azt is egyértelművé kell tennünk, hogy ennek megvalósításához bizonyos szabályok és szabványok tiszteletben tartására és alkalmazására van szükség – fejtette ki levelében Romano Prodi, a tagországok mostani nyilvános vitája során pedig leszögezte: – Az EU-tagság csak abban az esetben lehet valós cél, ha a reformprogramot végrehajtják. A csatlakozáshoz nem vezetnek lerövidített utak. Az aquis communitaire előírásait és a koppenhágai kritériumokat maradéktalanul teljesíteni kell.
A bizottsági elnök elmondta: az EU számára a Balkán katonai szempontból is prioritást kap. 2003. január 1-én az unió e térségben indította útjára az Európai Biztonsági és Védelmi Politika (ESDP) első küldetését – az EU rendfenntartó megbízatását Boszniában –, s a remények szerint márciusban Macedóniában átveszik a NATO katonai küldetését.
Az EU tagországait üdvözölték ugyan az unió keleti bővítésének kilátásait, ám aggódnak a balkáni országoknak az erőszakkal, a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémái miatt. A brit prostitúciós hálózatok 70 százalékát Albánia szervezi, hangsúlyozta a tárgyalások során az Egyesült Királyság képviselője. Franciaország szerint a belügyi és igazságügyi kérdésekre kellene a legnagyobb figyelmet fordítani. Hollandia szintén aggódik, és óvatosságra int: “Minden bővítés alkalmával körültekintően kell lépnünk.” Svédország úgy véli, széles körű szerkezeti változásokra van szükség a balkáni országokban.
Mint ismeretes, Horvátország lesz az első balkáni ország, amely benyújtja hivatalos felvételi kérelmét az EU-nak. Ivica Racan horvát kormányfő hétfőn erősítette meg, hogy orszáa nevében február 18-án Athénban kéri a felvételt az unióba. “Nem kétséges, hogy Horvátország az EU tagjává válik”, nyilatkozta a sajtónak Javier Solana, az EU külpolitikai és biztonságpolitikai főmegbízottja.
