A bécsi nemzetközi összehasonlító gazdasági kutatóintézet (WIIW) szerint a globális lassulás hatása jövőre érezhető lesz a kelet-közép-európai országokban is, de a gazdasági növekedés üteme jócskán meghaladja az Európai Unióét. A felzárkózási folyamatban még mindig nagy a lemaradás az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritása terén: az arány az euróövezethez képest 40-50 százalékot tett ki tavaly és a gazdasági lassulás miatt nem várható érzékelhető javulás jövőre sem. A 2000-es rekordévtől jelentősen elmaradó bővülés hajtóereje a legnagyobb exportpiacot jelentő EU gyengébb felvevőképessége miatt várhatóan a magánfogyasztás lesz, de ez alól kivételt jelent Magyarország és Szlovákia, mert a választások miatt a kormányok már kiköltekezték magukat - áll a jelentésben. A beruházások Szlovákiában és Lengyelországban csökkennek, az infláció a térség egészében az ez évi alacsony szintről tovább mérséklődik, a munkanélküliségi ráta viszont emelkedik.
A jelentés szerint Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia bruttó hazai terméke (GDP) jövőre átlagosan 3,5 százalékkal bővül. A sorból kilóg Lengyelország, mert ott a többi uniós csatlakozásra váró országétól jóval elmaradó, 1,3 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani.
Magyarország esetében a WIIW az idei 3,3 után jövőre a GDP 3,9 százalékos bővülését várja, 5,4-ről 4,5 százalékra mérséklődő infláció és 4,8-ről 4,4 százalékra csökkenő GDP-arányos költségvetési deficit mellett. A költségvetési hiány a térség legtöbb országában a GDP 4-6 százaléka között van, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban az arány az utóbbi években megnőtt, de az uniós csatlakozás miatti nyomás jótékonyan hat a hiány csökkentésére, ami a kiadási oldalon jelentkező takarékosságban lesz érzékelhető.
(NAPI)
