Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Írország második nekifutásra megszavazza az Európai Unió nagycsoportos bővítéséhez szükséges nizzai szerződést - állítja a Reuters által megkérdezett szakértők többsége. A szombati referendum előtt 52 európai elemző, illetve gazdaságkutató közül 47 az igen győzelmét jósolta. A nem felülkerekedése esetén 29-en számítanak arra, hogy az EU - minden előzetes cáfolat dacára - előáll egy B tervvel, amely lehetővé tenné a 10 új tagállam 2004. évi beléptét. A többiek kisebb-nagyobb késlekedést várnak, s csak egy olyan elemző akadt, aki szerint fel kell hagyni a bővítési álmokkal, ha az írek megmakacsolják magukat.
A legfrissebb írországi közvélemény-kutatások szerint az igen-pártiak tábora e hét elejére 42 százalékra nőtt a 18 nappal korábbi 37 százalékról. A Bloomberg ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az első, 2001. júniusi népszavazás előtt a felmérések 45 százalékos esélyt adtak az igennek, s végül a voksolók 54 százaléka ellenezte a ratifikálást. Az ír kormány a megismételt referendum előtt nagyszabású kampányba kezdett a szerződés, s ezzel a bővítés jóváhagyása mellett, ám mint elemzők rámutattak, a történelmi okokra visszavezethető semlegességi aggályokat nehéz eloszlatni. (A nizzai szerződés nemcsak az unió bővítéséhez szükséges intézményi reformokat tartalmazza, hanem az európai gyorshadtestre, illetve a békefenntartó akciókra vonatkozó passzusokat is.)
A brüsszeli bizottság bővítési biztosa Günter Verheugen sajtókonferenciáján hangsúlyozta: ha a nizzai szerződés nem lép életbe, akkor nincs intézményes eszköz a csatlakozási tárgyalások befejezésére. Ezzel együtt kevesen gondolják úgy, hogy ne lenne B terv; ez valószínűleg abban áll, hogy a nizzai szerződés bővítéssel kapcsolatos fejezeteit átemelnék a csatlakozási szerződésekbe. A Financial Times szerint C és D verzió is van: az előbbi az európai konventre bízná a döntést, az utóbbi a jelenlegi működési szabályokat hagyná érvényben a bővítés után is.
Rövid távon azonban így is megéreznék az EU-aspiránsok egy ír nem hátrányait, leghamarabb a pénz- és állampapírpiacokon. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a zloty a szerdai záróárfolyamhoz képest 1,4 százalékot vesztene a dollárral, 1,3 százalékkal az euróval szemben; az igen mindkét valutával szemben 0,9 százalékkal erősödéshez vezetne. A forint és a cseh korona euróárfolyamát egyaránt 1 százalékkal gyengítené a nem; az igen 1 százalékkal erősítené a forintot, 1,5-tel a koronát. A Financial Times tegnapi kommentárja ugyanakkor hosszabb távú veszélyekre is figyelmeztet. Úgy véli, egy újabb ír nem esetén nyíltan színre lépnének azok, aki eddig csak titokban ellenezték a bővítést, így Franciaország, amely tart a közös agrárpolitika várható reformjától vagy Belgium, amely azt az álmát látja szertefoszlani, hogy egy szoros föderáció központja lehet.
Sz. M.
