A jegybank közlése szerint az év első felében 25 százalékkal, 1,1 milliárd dollárra csökkent az Oroszországba irányuló működőtőke-beáramlás. A bejelentés egybeesett a General Motors és az OAO Avtovaz autógyárának megnyitásával, amelynek során egyházi áldás mellett gördültek le az első Chevrolet Nivák a futószalagról. A 330 millió dolláros, harmadrészben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszírozott vegyesvállalat az egyik legnagyobb külföldi beruházás Oroszországban az olaj- és gázszektoron kívül. A kormány abban bízik, hogy a projekt nem csupán az orosz autógyártás modernizálásához járul hozzá, hanem segít növelni az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében.
Tény, hogy van mit növelni, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin államfő és csapata jogalkotási reformot indított az üzleti szereplők életét megkeserítő bürokrácia leépítése érdekében. Cristoph Ruhl, a Világbank moszkvai képviseletének vezető közgazdásza a BBC-nek adott nyilatkozatában a bürokratikus akadályokra utalva úgy fogalmazott, hogy a befektetési klíma enyhén szólva is pocsék. Orosz hivatalnokok beszéltek neki arról, hogy a vizsgálatok számát százról tízre csökkentették, viszont egy vizsgálat most tízszer annyi ideig tart. A bürokratikus - különösen a vámügyintézésben tapasztalható - problémák mellett további nehézséget jelent a burjánzó korrupció, valamint az infrastrukturális szolgáltatások kiszámíthatatlansága.
A GM-nek - a világ legnagyobb autógyáraként - kellő politikai hatalma van ahhoz, hogy beruházása védve legyen, ami pedig az infrastruktúrát illeti, az új autógyár saját vasútvonalat épített az alkatrészellátás folyamatosságának biztosítása érdekében, a gázt és az áramot pedig közvetlenül az erőművektől veszi, csökkentendő az energiakimaradás esélyét. A kevésbé tőkeerős és befolyásos külföldi vállalatoknak ilyesmi nem áll módjában, s a befektetések terén az is gondot okoz, hogy nincs összhang az orosz érdekek és a külföldi érdeklődés között. Az olaj- és gáziparban, amely elsősorban vonzó lehet a nyugatiak számára, az orosz újtőkések inkább maguk akarnak boldogulni, míg a nehéziparban, amely viszont nagyon is rászorulna a külföldi pénzre, a befektetések igen kockázatosak és jó esetben is csak lassú megtérülést ígérnek.
P. Z.
Papp Zoltán