Az Enron Corp. összeomlásával kezdődő vállalati botrányok járványa részben azért tört ki, mert a kilencvenes évek fellendülése idején a vezérigazgatók akkora hírességek lettek, mint a rocksztárok - jelentette ki az Enron mai feje, Stephen Cooper egy egyetemi előadásában. Az elmúlt évtizedben olyan kultúra alakult ki, amelyben bálványozták, istenítették a mindenre képesnek tartott vezérigazgatókat - idézte a Reuters Coopert, aki idén januárban vette át a hatalmat az energiakereskedő cégnél. A rocksztár szintű népszerűség csúszós lejtőjére tévedt csúcsmenedzsereket aztán annyira elkábította önnön státusuk - meg a vele járó mellékes -, hogy olykor egész kétségbeesett lépésekre ragadtatták magukat mindezek megőrzése érdekében. Ezért fizettek rengeteget a könyvelőcégeknek, előnyben részesítve a fikciókat a tényekkel, saját érdekeiket a részvényesekével szemben. Az ellenőrzésre, illetve ellensúlyozásra hivatott testületek és illetékesek - igazgatótanácsok, könyvelők, jogászok, hitelminősítő ügynökségek -, egyebek közt azért nem töltötték be szerepüket, mert maguk is élvezték a gazdasági fellendülés gyümölcseit.
A washingtoni igazságügyi minisztérium idén januárban indított bűnügyi vizsgálatot a világ legnagyobb áramkereskedő vállalata, a több mint 40 milliárd dollár adósságot fölhalmozó Enron Corp. decemberben bejelentett csődje ügyében. A cég vesztében főszerepet játszottak a vezetői által létrehozott pénzügyi partnerségek, amelyek segítségével távol tartották az adósságokat a társaság könyveitől; a vállalat könyvvizsgálója, az Arthur Andersen ugyancsak belebukott az ügybe. Az Enront követően más cégóriások, így a WorldCom és a Xerox is rajtavesztettek kreatív könyvelési gyakorlatukon.
(NAPI)
