Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az eurózóna pénzügyminisztereinek tegnapi luxemburgi tanácskozásán Francis Mer francia pénzügyminiszter, kollégáitól eltérően, nem volt hajlandó elfogadni az Európai Unió brüsszeli bizottságának javaslatát, és ígéretet tenni arra, hogy a térség második legnagyobb gazdasága jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékával csökkenti a költségvetési hiányt. Mer kijelentette: sokkal inkább a németnél nagyobb gazdasági teljesítményt akar elérni, mint kisebb deficitet. A francia központi költségvetés hiánya az első nyolc hónapban éves összevetésben 26 százalékkal, 47,8 milliárd euróra nőtt.
A 0,5 százalékos éves deficitmérsékléssel érhető el, hogy a tagországok az eredetileg előirányzott 2004 helyett a legkésőbbi dátumként már hallgatólagosan elfogadott 2006-ra egyensúlyba hozzák büdzséiket. A tagországok a maastrichti szerződésben vállaltak kötelezettséget arra, hogy költségvetési hiányuk nem lépi túl a GDP 3 százalékát, és 2004-re a deficit eltűnik, de több ország egyik feltételt sem tudja teljesíteni. A miniszterek egy dologban mindenesetre egyetértettek: immár sokadszor követelték Svájctól, hogy módosítsa a banktitok sérthetetlenségét biztosító törvényt. Az uniós pénzügyi szuperfelügyelet létrehozásának német tervét a résztvevők megvitatták, és támogatásukról biztosították a bankok, biztosítók, valamint brókercégek felügyeletét egyaránt ellátó szervezet mielőbbi létrehozását.
A renitens francia álláspontot a költségvetési többletet már idén elérő kisebb országok pénzügyminiszterei bírálták a legvehemensebben. Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke sem rejtette véka alá nemtetszését. Az Európai Parlament illetékes bizottságának meghallgatásán leszögezte: egyes országoknak az utóbbi néhány évben követett fiskális politikája kiábrándító következményekhez vezetett. Az elemzők viszont Duisenberg azon kijelentését találták kiábrándítónak, hogy a térség jelenlegi kamatszintje mind az árstabilitás, mind a növekedés szempontjából megfelelő. Ez ugyanis valószínűtlenné teszi, hogy az ECB igazgatótanácsának holnapi ülése a 3,25 százalékos irányadó repokamat csökkentését határozná el.
B. P. A.
