Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy hajrába kezdtek a jelöltek a brazíliai elnökválasztás vasárnapi első fordulója előtt, jóllehet szinte bizonyos, hogy a Munkások Pártjának színeiben induló Luiz Inacio Lula da Silva (népszerű nevén Lula) kapja majd a legtöbb szavazatot. Az egyértelmű, hogy csak a baloldal nyerhet, lévén a második számú esélyes, a mai kormánykoalíció által támogatott José Serra a Brazil Szociáldemokrata Párt jelöltje. A jelenlegi elnök, Fernando Henrique Cardoso jobboldali liberálisai nem sok vizet zavarnak majd, a bizonytalanok ma még népes tábora viszont eldöntheti az első fontos kérdést: szükség lesz-e az október 27-i második fordulóra.
Sokáig úgy festett, hogy Lula - aki negyedszerre fut neki az elnökválasztásnak - már az első menetben megkapja a győzelemhez szükséges 50 százaléknyi érvényes szavazatot. A legfrissebb adatok szerint azonban támogatottsága megrekedt 45 százalékon, az üzleti körök által preferált Serráé viszont 2 százalékponttal, 21 százalékra nőtt - ismertette a Bloomberg a Datafolha Institute felmérését. A piacok minden olyan jelzést üdvözölnek, amely Lula fölényes győzelme ellen szól, tekintve, hogy a fémmunkásból lett szakszervezeti vezető a múltban - egyéb populista kijelentések mellett - az adósságok átütemezése mellett szállt síkra. Brazília központi államadóssága nettó 240 milliárd dollárra rúg, s ha a kormányzat leállítaná a törlesztést, azt az egész világ pénzpiaca megérezné, különösen ami a feltörekvő országokat illeti. Lula újabban ugyan azt hangoztatja, hogy kormánya minden kötelezettségnek eleget tenne, ezzel együtt az idén sokéves mélypontokra süllyedtek a brazil tőzsdén forgó részvények, az államkötvények és a real árfolyama. A bizonytalanság Latin-Amerika többi piacán is éreztette hatását és lefelé vitte a brazíliai érdekeltségekkel rendelkező spanyol, illetve portugál vállalatok papírjait is.
Az utóbbi időben a középosztályban és az üzleti körökben is támogatókat szerző Lula már kinyilvánította, hogy tartja magát azokhoz a szigorú költségvetési előírásokhoz, amelyeket az IMF feltételül szabott az idén jóváhagyott 30 milliárd dolláros hitelkeret igénybevételéhez (NAPI Gazdaság, 2002. augusztus 9., 1-2. oldal). Sok választása nincs is, mert bár a sima adó- és költségvetési döntésekhez elég az egyszerű többség a kongresszusban, a munkaerőpiacot és a finanszírozhatatlan társadalombiztosítást érintő mélyebb szerkezeti átalakításokhoz háromötödös kell, amire a jelenlegi, belül is megosztott pártokkal terhes politikai felállás mellett esélye sincs.
Az elemzők nagy figyelemmel kísérik majd, kik kerülnek a gazdaság kulcspozícióiba - emlékeztet a The Wall Street Journal, hozzátéve, hogy aggasztónak tartanák, ha például egy kevés piaci tapasztalattal bíró elméleti közgazdász kerülne a jegybank élére a Wall Streeten és az IMF-ben is elismert Arminio Fraga helyett. Az IMF vezérigazgató-helyettese, Anne Krüger szerint Brazília adósságátütemezés nélkül is boldogulhat - idézte a Reuters -, hiszen gazdasága növekszik. Ennek kihasználásához az is kell, hogy az új elnök - adott esetben Lula - hajlandóságot mutasson a kiadások csökkentésére, a liberalizálásra, a kereskedelem megnyitására. Megfigyelők arra is figyelmeztetnek: ha Brazília a bankárok és az IMF előírásait követve is fizetésképtelenné válna, az általában hatással lenne a fejlődő gazdaságokba irányuló tőkebeáramlásra, éppúgy, mint az IMF és Washington liberalizálási törekvéseinek elfogadására.
Sz. M.
