Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A brüsszeli bizottság a határokon átívelő vállalatfelvásárlások és -fúziók (M&A) újbóli fellendülését várja az új akvizíciós kódextől, amit tegnap jóváhagyott a testület. Az EU-ban első félévben csak 4621 fúziós szándékot jelentettek be, szemben az egy évvel korábbi 7354-gyel - derül ki a Thomson Financial adataiból. Az uniós intézmények már több mint tíz éve próbálkoznak egy mindenkinek megfelelő irányelv kidolgozásával, de a tervezet első változatát az Európai Parlament tavaly - főleg Németország ellenállása miatt - egyszavazatnyi többséggel elutasította. Az új szabályozás azt a célt szolgálja, hogy a felvásárlási ajánlatokat az adott körülmények között a legkedvezőbb feltételekkel lehessen megtenni, és nem titkolt cél az USA értékpapírpiacaival a versenyt felvenni képes uniós tőzsdék kialakulása - jelentette be Frits Bolkenstein, a bizottság belső piacért felelős tagja.
A tervezet megtiltaná a részvények átruházásának és a szavazati jogoknak a korlátozását, és azt, hogy a kisebbségi tulajdonosok - beleértve az államot is - megakadályozhassák az igazgatótanácsi tagok kinevezését, illetve elmozdítását. Megmaradna ugyanakkor a többszörös szavazati jogokat megtestesítő részvények, így az aranyrészvény intézménye is, ami jelenleg az egyik legnagyobb akadály a felvásárlási ajánlatok megtételekor. Ezzel szemben az akvizíciókat jelentősen megkönnyítené, hogy az igazgatótanácsok csak a részvényesek beleegyezése után tehetnének ellenlépéseket egy ellenséges ajánlattal szemben. Az úgynevezett méregpirulát tehát csak azután lehetne újra bevetni, ha a tulajdonosok elutasították már az előző ajánlatot. A javaslat bevezetné a kiszorítás intézményét, amelyben a már a többséget birtokló felvásárló kérheti a kisebbségben maradt tulajdonosokat, hogy adják el neki részvényeiket. Ezt a felvásárló cégnek minimum méltányos áron kell megtennie, amin a megelőző hat-tizenkét hónapban az ajánlattevők által kínált legmagasabb árat kell érteni. A kisebbségi tulajdonosok védelmét szolgálja, hogy a többségbe került vevőnek ajánlatot kell tennie a meg nem szerzett részvényekre. Az áttörési szabály viszont lehetővé teszi, hogy a részvények 90 százalékának megszerzése után a speciális szavazati jogokkal már ne lehessen élni.
B. P. A.
