Minden országnak magának kell megtennie a szükséges lépéseket a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében - jelentette ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlésének fő eseményét, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) tanácskozását követően a testület soros elnöke, Gordon Brown brit pénzügyminiszter. A leggazdagabb országok és a fejlődő világ pénzügyminiszterei alkotta IMFC felszólította az Európai Uniót, hogy hajtson végre reformokat a munkaerő, valamint az áruk és szolgáltatások piacán, Japán vonatkozásában pedig a bankszektor nehézségeinek megoldását sürgette.
Az IMFC felvetette, hogy az IMF dolgozzon ki javaslatot egy nemzetközi csődbíróság felállításáról. Az új szervezet feladata az volna, hogy valamely ország fizetésképtelensége esetén lefolytassa az adósságátütemezési mechanizmust és a teljes válságkezelést. Horst Köhler, az IMF vezérigazgatója szerint az újítás révén kiszámíthatóbbá és kevésbé fájdalmassá válna a csődfolyamat.
A feltörekvő országok és a Wall Street-i bankok egyelőre nem lelkesednek az ötletért, helyette inkább azt az elképzelést támogatják, amelyet a hét gazdasági nagyhatalom - az USA, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada - pénzügyminiszterei és jegybankelnökei fogalmaztak meg az IMFC ülését megelőző tanácskozásukon. Eszerint a feltörekvők kötvénykibocsátásaihoz hozzácsatolnák az úgynevezett „kollektív cselekvésről” szóló klauzulát, amely rögzítené, hogy az illető állam fizetésképtelenné válása esetén miként kell végrehajtani az adósságátütemezést.
A hetek pénzügyi vezetőinek megbeszélése után kiadott közlemény nem tartalmaz különösebb érdekességeket, legfeljebb az tekinthető ilyennek, hogy szót sem ejt az Irak elleni háború gazdasági következményeiről. A résztvevők megállapították, hogy lassult a gazdasági növekedés, továbbra is fennállnak bizonyos kockázatok, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a vállalati botrányok sorozata után hozott, a számviteli és közzétételi fegyelem erősítését szolgáló intézkedések nyomán erősödni fog a bizalom, s ez a növekedésre is kedvező hatással lesz.
A G-7-tanácskozás után Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke megfelelőnek nevezte az eurózónában jelenleg érvényes kamatszintet. Úgy vélekedett, hogy néhány országban kiábrándító a fiskális helyzet, ám nem fogalmazott meg kritikát a brüsszeli bizottság azon döntésével szemben, mely szerint a Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak és Portugáliának az eredetileg kitűzött 2004-es határidő helyett elég 2006-ig egyensúlyba hoznia költségvetését.
P. Z.
