Általános megrökönyödés fogadta a világ pénzpiacain Joseph Sanusinak, a nigériai jegybank elnökének bejelentését, mely szerint az ország nem képes eleget tenni 33 milliárd dolláros küladóssága törlesztési kötelezettségeinek, ezért felfüggesztette a fizetéseket. A BBC jelentése szerint Sanusi a döntést az olajbevételek visszaesésével és néhány privatizációs terv kudarcával indokolta, rámutatva, hogy december óta a valutatartalékok 20 százalékkal csökkentek, s már alig haladják meg a 8 milliárd dollárt.
Akin Arikawe, a nigériai adósságkezelő központ igazgatója ezzel szemben úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy nincs szó egyoldalú fizetési moratóriumról, ráadásul ő csak 28,5 milliárd dolláros küladósság-állományt említett, amiből 22,2 milliárd a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klubbal szemben áll fenn. Azt ő is elismerte, hogy kénytelenek elhalasztani néhány esedékes átutalást. Szavai szerint Nigéria idén eddig egyetlen centet sem fizetett a Párizsi Klubnak, de készül fizetni bizonyos összeget, még ha kicsit is. A kereskedelmi adósság terén szintén nehézségek vannak: kétféle kötvény után októberben 48, novemberben 64 millió dollárt kellene törleszteni, de erre Arikawe szerint nincs pénz. Az igazgató mindamellett többször leszögezte, hogy Nigéria nem hoz egyoldalú döntést az adósságszolgálattal kapcsolatban.
Nigéria potenciálisan rendkívül gazdag ország, a világ egyik legnagyobb olajtermelője. Az állami bevételek zöme az olajeladásból származik, így az országot súlyosan érinti a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kínálatszűkítése. A tavalyi napi 2,1 millió hordó helyett Nigéria jelenleg napi 1,788 millió hordó kőolajat termel, s ez az utóbbi idők áremelkedése ellenére is visszaveti a bevételeket - írta a Dow Jones. Afrika legnépesebb, 120 millió lakosú országában a gazdasági bajokhoz politikai válság is társul, a parlament leváltási eljárást kezdeményezett Olusegun Obasanjo államfő ellen, akit az alkotmány megsértésével és a költségvetési törvény figyelmen kívül hagyásával vádolnak.
(NAPI)
Papp Zoltán