Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) vezető közgazdásza, Otmar Issing tegnap gyakorlatilag elismerte, hogy már nem tartják reálisnak a bank eddigi hivatalos álláspontját, amely szerint az eurózóna bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme az év végére a gazdaság teljesítőképessége alapján elvárható 2-2,5 százalékra gyorsulna. A Börsen Zeitungban megjelent interjúban Issing közölte: nem véletlenül került ki az ECB augusztusi havi jelentéséből a növekedésre való utalás, miután a gazdaság teljesítményének az első félévben várt gyorsulása elmaradt. Tavaly az eurózóna GDP-je 1,5 százalékkal bővült, de az euró erősödése, a nagy tőzsdei részvényárfolyam-ingadozások és az USA gazdaságának ellentmondásos jelei miatt az elemzők többsége számított az ECB prognózisának megváltozására - írta a Dow Jones kommentárja. Issing nyilatkozata egyúttal megerősíti azokat a várakozásokat, hogy az ECB még jó ideig nem emeli meg a jelenleg 3,25 százalékos irányadó repokamat-minimumot. A piaci szereplők kisebb hányada egyenesen kamatcsökkentésre spekulál, ez azonban ugyancsak megalapozatlannak tűnik, mert a térség pénzellátásának alakulása továbbra is fejfájást okoz a kizárólag az árstabilitás megszilárdításának mandátumával rendelkező ECB-nek.
Az infláció mellett a monetáris politika másik pillérét jelentő M3 pénzmennyiségi mutató éves bővülési üteme a júniusival megegyezően júliusban is 7,1 százalék maradt. Az ingadozások kiszűrése miatt irányadónak tekintett háromhavi mozgóátlag 7,4-ről ugyan 7,3 százalékra csökkent, de így is fényévekre van a bank 4,5 százalékos referenciaértékétől. Az adatokból kiderül, hogy a tőzsdei felfordulások éves összevetésben - a júniusi 24,2 százalékot követően - újabb 24,3 százalékkal dobták meg a pénzpiaci alapokba áramló összeget.
B. P. A.
