Sorozatban harmadszor romlott augusztusban az Ifo gazdaságkutató intézet nyugatnémet üzleti bizalmi indexe, amit elemzők a fellendülés megtorpanásaként értékelnek. A konzervatív pártok pénzügyminiszter-jelöltje szerint nem szabad elhalasztani a 2003-ra tervezett adócsökkentést.
A júliusi 89,9-ről 88,8 pontra süllyedt augusztusban az Ifo által készített üzleti bizalmi index, amelyet az intézet hétezer nyugatnémet vállalat megkérdezése alapján állít össze. A romlás ténye nem okozott meglepetést, a mértéke viszont jóval nagyobb a vártnál, a Reutersnél és a Dow Jonesnál ugyanis egyaránt 89 pont volt az előzetes konszenzus augusztusra. A jelenlegi helyzetet tükröző részindex 77,3 pontra csökkent a júliusi 77,9-ről, a várakozásokra vonatkozó mutató pedig 102,4-ről 100,8 pontra esett.
Ezzel immár harmadik hónapja tart az index romlása, márpedig az Ifo korábbi állásfoglalása szerint három egymást követő csökkenés a gazdasági fellendülés megtörését jelentené. Hans-Werner Sinn, az intézet elnöke közleményében úgy fogalmazott, hogy a fellendülés legalábbis átmenetileg megszakadt.
Gernot Nerb, az intézet indexért felelős közgazdásza szerint a három hónapja tartó visszaesés láttán nehéz abban bízni, hogy a második félévben a gazdaság lendületet vesz. A kormány a tavalyi 0,6 százalék után a bruttó hazai termék (GDP) 0,75 százalékos bővülését prognosztizálja 2002-re, arra alapozva, hogy a második félév komoly gyorsulást hoz.
Friedrich Merz, a konzervatív pártok pénzügyminiszter-jelöltje az Ifo-index alakulására azzal reagált, hogy a mostani kormány szándékával ellentétben nem szabad elhalasztani a jövedelemadó-csökkentés 2003-ra tervezett második szakaszát, mert ez ártana a belső keresletnek (a halasztással a kormány az árvízkárok helyreállításának finanszírozásához kíván forrásokat teremteni). A DIW gazdaságkutató intézet viszont arra figyelmeztetett, hogy a legújabb számítások szerint az adóbevételek idén 10,5, jövőre 11 milliárd euróval maradnak el a tervezettől. A DIW lehetségesnek tartja, hogy az államháztartási hiány idén magasabb lesz a valutauniós stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos küszöbnél.
P. Z.
