Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az exportfüggő és gyorsan növekvő ázsiai gazdaságok az öt évvel ezelőtt a thai baht összeomlása nyomán kitört válság óta jelentős változásokon mentek keresztül: a magánfogyasztás, a regionális kereskedelem és az állami kiadások egyaránt nőttek. Az egymás közti kereskedelem a teljes kivitel 50-55 százalékát teszi ki, a nagy átalakításon átesett bankrendszer a tőkeinjekcióknak köszönhetően talpra állt. Mindez mérsékelné a legnagyobb exportpiac, az USA gazdaságának jelentős lassulásával vagy újbóli recesszióba süllyedésével járó kedvezőtlen hatásokat, de nem tudná kiküszöbölni azokat, mert Japánon kívül az érintett országok összesített bruttó hazai termékének (GDP) 10 százaléka az USA-ba irányuló kivitelből származik.
A Fed várhatóan tovább csökkenti az egyesült államokbeli kamatot és a dollár valószínűleg gyengülni fog, ami az ázsiai versenyképességet rontja. Ezért a térség jegybankjai rákényszerülnek a monetáris enyhítésre, hogy legalább a jelenlegi szinten tudják tartani az exportot. Különösen a legnyitottabb gazdaságoknak, Szingapúrnak, Hongkongnak és Tajvannak létfontosságú a monetáris politika és a nemzeti deviza árfolyama közötti finom összhang megteremtése. A kamatcsökkentések az árfolyam gyengítésén keresztül csak bizonyos mértékig képesek ellensúlyozni az export visszaesését, mert számolni kell azzal is, hogy a deviza gyengítésére irányuló stratégia a fogyasztói bizalom apadása és az emelkedő helyi hitelköltségek miatt visszaüt - írta a Reuters. Japán hiába tartja a nullához legközelebbi szinten a kamatot, a jen mégsem gyengül, az exportvezérelt növekedés beindulása más tényezőknek, így például a hatalmas szerkezetátalakításnak, a hatékonyság növelésének köszönhető, ugyanakkor a belső kereslet élénkülésére nemigen utalnak jelek. Más a helyzet, Kínában és Dél-Koreában, ezek egyaránt jóval elszigeteltebbek, ezért valószínűleg nem csökken gazdasági teljesítményük. Dél-Korea esetében tavaly ugyan 20 százalékkal zuhant az export, az ipar reformja és a megugró belső kereslet mégis szinten tartotta a gazdaságot, míg Kínában évek óta a hatalmas állami beruházások a növekedés motorjai.
B. P. A.
