A folyó negyedévben az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) a korábban feltételezett 0,7-1 százalék helyett várhatóan csak 0,6-0,9 százalékkal bővül a második negyedévhez képest - áll az EU brüsszeli bizottságának tegnap kiadott előrejelzésében. A bizottság szerint a módosítás azért vált szükségessé, mert megtört az USA gazdaságának lendülete, amint azt a beszerzési menedzserindexek is mutatják. A belső kereslet szintén gyenge maradt, ez különösen a kiskereskedelemben és az építőiparban szembetűnő. Brüsszel még így is jóval derűlátóbb, mint a független elemzők, akik 0,4-0,7 százalékos növekedést tartanak csak reálisnak - emlékeztet a Dow Jones. A Reuters által megkérdezett elemzők további korrekcióra számítanak, mert a kétéves csúcson lévő munkanélküliség és a részvényárak esése miatt apad a fogyasztói bizalom, ami meg fog mutatkozni a költekezésen. A bizottság megerősítette a második negyedévi 0,3-0,6 százalékos növekedésről szóló korábbi becslését, és véglegesítette korábbi adatát, hogy az első negyedévben mind háromhavi, mind éves összevetésben 0,3 százalékkal nőtt a GDP.
Az Európai Központi Bank (ECB) augusztusi jelentése ugyancsak borúlátóbb, mint a júliusi volt, így az elemzők egyre inkább azt feltételezik, hogy az igazgatótanács az idén nem emeli meg a 3,25 százalékos irányadó kamatot. Az utóbbi időben tapasztalható globális pénz- és tőkepiaci felfordulás, valamint egyes külső országok nehézségei ellenére valószínűleg a következő hónapokban folytatódik a térség fellendülése, de ez nagyon fokozatos lesz - véli az ECB. A jelentésből azonban kimaradt az az eddig megszokott formula, hogy az év végére az eurózóna gazdaságának növekedési üteme a teljesítőképesség alapján elvárható 2-2,5 százalékra gyorsul. Az ECB ugyanakkor már nem emleget inflációs nyomást: a jelentésben az szerepel, hogy az árstabiltást veszélyeztető kockázati tényezők kiegyenlítettek, a 12 havi infláció a bank 2 százalékos plafonja körül fog ingadozni az év hátralévő részében.
B. P. A.
