Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az M3 pénzkínálati mutató alapján ítélve a középtávú árstabilitás szempontjából rosszabbak a kilátások, mint néhány hónappal ezelőtt voltak - állapította meg az ECB júniusi jelentése. Ez változás az elmúlt hónapokhoz képes, amikor a bank az infláció alakulására nézve még veszélytelennek ítélte a pénzkínálat gyors növekedését. A jelentés a bank elemzőinek félévente megújított előrejelzéseit is tartalmazza. Eszerint idén a korábban jelzett 1,1-2,1 százalék helyett 2,1-2,5 százalékos, jövőre pedig 0,9-2,1 százalék helyett 1,3-2,5 százalékos infláció várható.
Wim Duisenberg, az ECB elnöke már a múlt héten kénytelen volt elismerni, hogy az előző két év után, amikor 2,3, illetve 2,5 százalék volt az áremelkedés üteme, idén is a bank által célul tűzött 2 százaléknál nagyobb infláció várható.
A bank elemzői szerint a módosítást az olajárak alakulása is szükségessé tette; az elemzők decemberben arra számítottak, hogy idén olcsóbb lesz az olaj. A jelenlegi becslés szerint azonban a kőolaj átlagára idén azonos lesz a tavalyival és jövőre csak 5 százalékkal csökken.
Az inflációs előrejelzés módosítása újabb jelzés, hogy bármikor megemelhetik a 3,25 százalékos irányadó kamatot. Egyes elemzők azonban úgy vélik, az igazgatótanács talán szeptemberig is vár ezzel, mivel egyelőre nem túl gyors a gazdasági növekedés - írta a Reuters.
A havi jelentés szerint az eurótérségben megkezdődött a fokozatos fellendülés és a növekedés az év végére eléri a 2,5 százalékos ütemet. Az ECB elemzői azonban kissé lefelé módosították korábbi előrejelzésüket. Eszerint az eurózóna összesített bruttó hazai terméke (GDP) idén 0,7-1,7 százalék helyett 0,9-1,5 százalékkal, jövőre 2,8-3,8 helyett 2,1-3,1 százalékkal bővül. Ez nagyjából megfelel az EU brüsszeli bizottsága, az IMF és az OECD idei 1,3-1,4, illetve jövő évi 2,6-2,9 százalékos prognózisának. Duisenberg tegnap sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy az eurózóna növekedési potenciálja elmarad az USA-étól, mivel a kulturális és nyelvi különbségek miatt szegmentált marad a munkaerőpiac, ami fékezi mind a növekedést, mind a munkanélküliség csökkenését.
G. T.
