Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU-tagságra készülő kelet-közép-európai országok tavaly az erős belföldi fogyasztásnak és a közvetlen külföldi tőkebeáramlás magas szintjének köszönhetően ellen tudtak állni a globális gazdasági lassulásnak és kiemelkedő gazdasági növekedést értek el, az idén azonban kevésbé kedvezőek a körülmények - áll az egykori szocialista országok piacgazdasági átmenetének előmozdítására létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) féléves jelentésében. A kilátások az idén is kedvezőek, de a költségvetési politikákat övező bizonytalanság árnyékot vet a folyamatokra. A fiskális politika további lazítása az ikerdeficit - a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyidejű növekvő hiánya - kialakulásának veszélyével járhat Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében, ami alááshatja a gazdasági növekedést - derül ki a jelentésből.
Oroszországban ugyancsak 3,5 százalékra lassul a GDP bővülési üteme a tavalyi 5 százalékról, de ennek teljesen más okai vannak: egyebek közt emelkednek a bérek, túl erős a rubel, az energiahordozók drágulása pedig kedvezőtlenül hat az ipari termelésre.
B. P. A.
Az EBRD szerint ezért olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely kiemelten számol mind a gyenge külső pozíció fennmaradásával - a nyugat-európai gazdaságok alacsony teljesítménye miatt -, mind a 2004-es EU-csatlakozáshoz szükséges nagyberuházásokkal. A jelentés emlékeztet, hogy több országban általános választásokat tartottak, illetve tartanak a közeljövőben, amelyek után kihívást jelent a pénzügyi fegyelem újbóli megszilárdítása.
A bank becslése szerint a régióban átlagosan a tavalyival megegyező ütemben, 2,6 százalékkal bővül az idén a GDP. A legnagyobb - 5 százalékos - növekedés Lettországban várható, a sereghajtó szerepét a térség legnagyobb gazdasága, Lengyelország játssza, ahol csak 1,5 százalékos gyarapodásra számítanak. Az EU-csatlakozás első köréből kimaradó Bulgáriában, illetve Romániában az idén csak 3,5 százalékos növekedést jósol a bank a tavalyi 4,5, illetve 5,3 százalék után, mert kénytelenek meghúzni a pénzügyi nadrágszíjat. Oroszországban ugyancsak 3,5 százalékra lassul a GDP bővülési üteme a tavalyi 5 százalékról, de ennek teljesen más okai vannak: egyebek közt emelkednek a bérek, túl erős a rubel, az energiahordozók drágulása pedig kedvezőtlenül hat az ipari termelésre.
B. P. A.
