Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legnagyobb német szakszervezet, a gépipari munkavállalókat tömörítő IG Metall vezetői tegnap úgy döntöttek, hogy Baden-Württemberg, Berlin és Brandenburg tartományokban megszavaztatják a tagságot a május 6-án kezdődő munkabeszüntetésről. Az április 25-30. között rendezendő szavazáson a munkavállalók várhatóan a sztrájk mellett fognak dönteni. Egyelőre nem világos, mely vállalatokat érintené ez, de Baden-Württembergben van egyebek között a Siemens AG és a DaimlerChrysler AG székhelye. A szakszervezet vezetői közölték, hogy a szavazás előtt már nem terveznek további tárgyalásokat az ágazati munkaadói szervezet, a Gesamtmetall képviselőivel.
A tárgyalások a múlt hét végén omlottak össze. Az IG Metall elutasította a munkaadók ajánlatát, amely szerint a következő 15 hónapban 3,3 százalékkal emelnék a béreket és 190 euró egyszeri összeget fizetnének minden munkavállalónak, a korábbi 6,5 százalékos követelést ugyanakkor 4 százalékra mérsékelték. A német gépiparban összesen 3,6 millió fő dolgozik, ebből 2,8 millió szakszervezeti tag.
A hat vezető gazdaságkutató intézet szakértői úgy nyilatkoztak, hogy egy elhúzódó sztrájk veszélyeztetheti a most megindult fellendülést. Az is kedvezőtlen következményekkel járhat, ha a szakszervezeteknek 3,5 százaléknál nagyobb béremelést sikerül kicsikarniuk, ez ugyanis már ártana a gazdaságnak és az inflációs veszély miatt kamatemelésre késztetné az Európai Központi Bankot (ECB) - írta a Reuters. Az utolsó nagy sztrájk - amely 1995-ben volt Bajorországban - a kieli IfW gazdaságkutató szerint két év alatt összesen 200 ezer munkahely elvesztéséhez vezetett a délnémet tartományban. A gazdaságkutatók a kiszivárogtatások miatt előbbre hozták előrejelzésük jövő hétre tervezett közzétételét. Eszerint Németországban már megindult a gazdasági fellendülés, a bruttó hazai termék (GDP) idén 0,9, jövőre 2,4 százalékkal bővül. Hans Eichel pénzügyminiszter tegnap jelezte, hogy hamarosan módosíthatják a kormány 0,75 százalékos idei növekedési prognózisát. Ha a GDP jövőre valóban legfeljebb 2,4 százalékkal bővül, akkor a szeptemberi választás nyomán hivatalba lépő kormánynak további 16 milliárd euróval kell majd visszafognia a költségvetési kiadásokat ahhoz, hogy a deficit 2004-re a terveknek megfelelően a GDP 0,5 százalékára csökkenjen (ezt nevezi a kormány nullszaldó közeli állapotnak). A pénzügyminisztérium számításai szerint ugyanis minimum 2,5 százalékos gazdasági növekedésre lenne szükség jövőre a büdzsé kiegyensúlyozásához. Az IfW vezetői a sajtótájékoztatón figyelmeztették a CDU-CSU ellenzéki pártszövetséget, hogy a szeptemberi választás előtti kampány jegyében ígért további adócsökkentés lehetetlenné tenné a fenti cél megvalósítását. Az ellenzék a néhány nappal ezelőtt közzétett tervezetben kilátásba helyezte: ha kormányra kerül, a törvényhozás által 2003-ra és 2005-re már megszavazott adócsökkentéseken túlmenően mérsékli a személyi jövedelemadót és a társasági adót.
G. T.
