Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lengyel gazdaság továbbra is alig nő, a bruttó hazai termék (GDP) a tavalyi utolsó negyedévi 0,3 százalék után az idei első három hónapban mintegy 0,5 százalékkal bővült és az év egészében is csak 1 százalékos gazdasági növekedés várható - jelentette ki tegnap Marek Belka pénzügyminiszter a szejm költségvetési bizottsága előtt. A tárca azonban jövőre gyorsulásra számít: a most készülő költségvetési irányelvekben már 3,0 százalékos növekedéssel számolnak. A kormány az idén befagyasztotta a költségvetési kiadásokat, így várhatóan teljesül a deficit-előirányzat, tavaly azonban a tervezettnél nagyobb, 4,8 százalékos volt az úgynevezett gazdasági deficit - tette hozzá. (A 2000-es költségvetésben bevezetett gazdasági deficit a kormány, a közigazgatás és az önkormányzatok egyesített hiánya, levonva belőle a megtakarításnak minősülő állami átutalásokat a magánnyugdíjalapoknak.)
A gazdaság Belka szerint egyensúlyhiánnyal küszködik: a befektetések csökkennek, az infláció süllyed, a munkanélküliség pedig emelkedik és hamarosan elérheti a 20 százalékot. Belka úgy látja, hogy jelentős dezinflációs nyomás tapasztalható: a jelenleg 3,5 százalékos infláció rövid időn belül 2,5 százalékra eshet, így decemberben várhatóan jóval elmarad a jegybank 4-6 százalékos célkitűzésétől - írta a Reuters. A pénzügyminisztérium a napokban csökkentette 5,0-ről 4,1 százalékra az ez év végi és 4,1-ről 3,4 százalékra az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését (NAPI Gazdaság, 2002. április 8., 2. oldal).
A nehézségeket Belka a korábbiakhoz hasonlóan a magas kamatokkal és az erős zlotyval indokolta, és a nemzeti valuta gyengítése érdekében további monetáris enyhítésre szólította fel a jegybank vezetését. Az ideális árfolyam szerinte 4,25-4,30 zloty lenne a dollárhoz képest, szemben a jelenlegi 4,08-dal. Andrzej Bratkowski, a jegybank kormányzóhelyettese azonban arra figyelmeztetett, hogy a kamatcsökkentés nem eredményezi feltétlenül a zloty gyengülését, ezzel szemben növelheti az inflációs veszélyt. A kormány és a parlamenti képviselők az elmúlt hónapban jelentős nyomást gyakoroltak a központi bankra és a jegybanki törvény olyan módosítását fontolgatták, amelynek értelmében a monetáris politika egyik célja a gazdasági növekedés előmozdítása lenne. A kormány azonban az utóbbi időben a különböző nemzetközi figyelmeztetések hatására a jelek szerint letett erről.
G. T.
