A tokiói kormány a gazdaság további hanyatlásának megállítása érdekében nagyszabású bankkonszolidációs tervet dolgozott ki - értesült a Kyodo News hírügynökség -, miután a pénzügyi év márciusi zárása előtt komoly esély van arra, hogy több nagybank is fizetésképtelenné válik. A bankok rossz hitelállománya hatalmasra duzzadt, a Nikkei-225 tőzsdeindex 18 éves mélypontra esése pedig elértéktelenítette a részvényportfóliókat - emlékeztet a Bloomberg. A terv értelmében 10 ezer milliárd jent (74 milliárd dollár) szánnak a bankok megsegítésére a pénzügyi év márciusi zárása előtt, és részvényekbe fektető állami alapot állítanak fel, amely felszívná a bankokhoz a hitelek fejében került vállalati részvényeket. A kilenc vezető bank portfólióin több mint 37 milliárd dollárt vesztett. A mostani támogatás meghaladná az 1999-ben a bankok leírásainak ellentételezésére költött 7,5 ezer milliárd jent. Ennek fejében a kormány viszont állítólag elvárja, hogy a notórius nemfizetőktől a bankok szeptemberig vonják meg a támogatást. A japán pénzügyi intézmények felügyeleti szerve, az FSA adatai szerint a rossz hitelek összege a 17 legnagyobb japán banknál a tavaly április-szeptemberi időszakban 13 százalékkal, 22,5 ezer milliárd jenre nőtt.
A jen mintegy 13 százalékot erősödik a dollárhoz képest a pénzügyi év zárásáig, azaz a tavaly szeptember közepe előtti szintre kerül vissza az árfolyam, ha a befektetők bíznak abban, hogy nem tör ki bankválság Japánban - áll a Morgan Stanley Dean Witter amerikai befektetési bank meghökkentő elemzésében. A napi 1,2 ezer milliárd dollár forgalmú devizapiac 10. legnagyobb szereplőjének érvelése szerint a jelenlegi, három és fél éves csúcsot jelentő árfolyam annak a következménye, hogy a japán bankrendszer szerkezeti reformjának hiánya miatt a befektetők nagy kockázati felárat várnak el. Ez viszont azt is jelenti, hogy az árfolyam és a bankrészvények árának alakulása közötti szoros összefüggés a jen további gyengülését okozhatja, ha nő a bankválság miatti aggodalom.
B. P. A.
Bana Péter