Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Valószínűleg számottevően lelassul a kínai gazdaság növekedési üteme 2002 első felében, így a pekingi kormánynak továbbra is hatalmas összegeket kell költenie a közmunkaprogramokra, s ez feltehetően magasabb költségvetési hiányt jelent az eredetileg tervezett 259 milliárd jüannál (1 dollár=8,28 jüan). Ugyanakkor a politikai vezetés nem engedheti meg, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme 7 százalék alá essen, mert a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás miatt az állami vállalatoknál sok millió munkahely válik feleslegessé - kommentálták a Reuters által megkérdezett elemzők a kínai miniszterelnök nyilatkozatát. Csu Zsung-csi ugyanis azon aggodalmának adott hangot, hogy az idén nehezen érhető el a tavalyi 7,3 százalékos GDP-bővülés, mert a fejlett országok a recesszió miatt kevesebb terméket importálnak Kínából. A kitűzött 7 százalékos növekedés mindazonáltal elérhető az új exportpiacokban rejlő lehetőségek kihasználásával. A kormányfő ezek között Oroszországot és Indiát említette.
Az ipari termelés decemberi alakulása mindenesetre még nem utalt a gazdaság lassulására, sőt: a megelőző két hónap lassuló növekedési tendenciája megfordult, éves összehasonlításban 8,9 százalékkal, a rekordot jelentő 263,2 milliárd jüanra bővült a kibocsátás. A feldolgozóipar teljesítménye a teljes évben 9,9 százalékkal nőtt. A decemberi termelést a Dow
Jones által idézett elemzők szerint az export éves összevetésben 11,4 százalékos felfutása hajtotta. A GDP motorját jelentő kivitel azonban ebben az esztendőben becslések szerint már csak 5 százalékkal nő a tavalyi 6,8 és a tavalyelőtti 27,8 százalékos bővülés után. A belső fogyasztásra ugyanakkor árnyékot vet, hogy két év után újra reálissá vált a defláció lehetősége: decemberben a novemberivel megegyezően, 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, a teljes évben így az infláció 0,7 százalékos volt.
(NAPI)
