Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 12 havi átlagos infláció a 2000-ben regisztrált 1,9 százalékról tavaly 2,5 százalékra szökött fel Németországban, így a pénzromlás átlagos üteme az 1994-es 2,7 százalék óta a legmagasabb volt. A statisztikai hivatal decemberre 0,1 százalékos havi és a novemberivel azonos, 1,7 százalékos 12 havi inflációt jelentett. A múlt hónapban az árakat főként a fűtőolaj és az üzemanyag árának igen jelentős csökkenése tartotta kordában. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke szerint eddig semmi jele annak, hogy az euró készpénzként való megjelenése széles körű áremelkedéshez vezetett volna, az elszigetelt drágulások pedig az eseménytől függetlenek, hiszen a kemény verseny már tavaly is inkább arra kényszerítette a kiskereskedőket, hogy csökkentsék áraikat.
A havi áremelkedési ütem mérséklődése novemberben jótékonyan hatott a kiskereskedelmi forgalomra, amely októberhez képest 1,6 százalékkal bővült, az egy évvel korábbitól azonban 0,4 százalékkal elmaradt az inflációval korrigált értéke, és az év egészében is csak 0,5 százalékkal nőtt a szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. Ezzel szemben a BAG kiskereskedelmi szövetség azt állítja, hogy tavaly 1 százalékkal zsugorodott az értékesítés és az idén ugyanilyen mértékű visszaesés várható. Ennek oka szerintük, hogy nem elég rugalmas a szabályozás a nyitvatartási időt és az árakat illetően, és romlik a foglalkoztatási helyzet. A Dow Jones a munkaügyi minisztérium államtitkárára hivatkozó információja szerint a regisztrált állástalanok száma a decemberi 3,96 millió főről januárban 4,3 millió főre szaladt fel. Ha az államtitkár - hangsúlyozottan saját számításán alapuló - becslése igaznak bizonyul, a novemberi 9,2-ről decemberben 9,6 százalékra felszökő munkanélküliségi ráta átlépi a 10 százalékot.
B. P. A.
