Nyolc éve a legkevesebbel, 2,4 százalékkal bővül a világ GDP-je idén, és jövőre is csak ekkora bővülés várható - áll az IMF módosított világgazdasági előrejelzésében, amely már figyelembe veszi a szeptemberi terrortámadás hatását. Egy évvel ezelőtt az IMF még 4,2 százalékos növekedést valószínűsített erre az évre, amit éppen a terrortámadás előtti napokban módosított 3,5 százalékra. A tegnap kiadott dokumentum megállapítja, hogy a legfontosabb régiók mindegyikében erősen romlott a gazdasági teljesítmény, amint az a külkereskedelem alakulásából, a jelentősen csökkenő nyersanyagárakból és a felzárkózó piacok hitelezésének visszaeséséből jól látható. Ha a fogyasztói és üzleti bizalom nem tér magához, és a tőkepiacok gyengék maradnak, akkor - az IMF borúlátó forgatókönyve szerint - világszintű recesszió fenyeget, amire tíz év óta nem volt példa.
Az IMF a világ legnagyobb gazdasága, az USA idei növekedési ütemét 1 százalékra, a jövő évit pedig 0,7 százalékra várja. Japánban ugyanakkor nagyon aggasztónak tartja a gazdaság helyzetét, és 0,4, illetve 1 százalékos zsugorodást valószínűsít. Európában jövőre a legjobb teljesítményt Nagy-Britanniában várja az IMF, mivel a feltételezett 1,8 százalékos GDP-bővülés meghaladja a Franciaországnak jósolt 1,3 százalékot, és több mint kétszerese a Németország esetében valószínűsített 0,8 százalékos ütemnek. A fejlődőnek nevezett országcsoportban a GDP 4,4 százalékkal nő, miután Kínában 6,8, Indiában 5,2 százalékos növekedés várható. A hitelszervezet azt tanácsolja a három vezető gazdasági régió - az USA, Japán és az eurózóna - monetáris döntéshozóinak, hogy álljanak készen a kamatok további mérséklésére, mert a gazdag országoknak az alacsony hitelek révén kell támogatniuk az adósságcsapdába került szegényebb dél-amerikai, ázsiai és afrikai országokat. A monetáris enyhítésre számos lehetőség áll még rendelkezésre, de összehangolt lépésekre van szükség, tekintettel a vezető régiókban tapasztalható egyidejű fékeződésre. A japán jegybanknak még tovább kellene enyhítenie a szuperzérókamat-politikán, de a legnagyobb mozgástere az Európai Központi Banknak (ECB) van, mert az inflációs nyomás enyhül - szögezi le a jelentés.
(NAPI)
