Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A terv a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) évek óta hangoztatott elképzelését tükrözi: ez a korlátozott reprivatizáció kárpótlási jegyek (bonok) formájában, de ezekből is csak azok a volt tulajdonosok részesülnének, akiknek egykori vagyonát a Lengyel Népköztársaság törvényeinek megsértésével vették el. Az állam erre a célra legfeljebb 12 milliárd zlotyt fordítana. A törvényjavaslat, amelyet a lap szerint már jogi és gazdasági szakértők vizsgálnak, és januárban várhatóan a kormány asztalára kerül, választás elé állítja az egykori tulajdonosokat és örököseiket: vagy elfogadják a kárpótlási jegyeket, vagy jogi úton kísérlik meg visszaszerezni egykori javaikat, számolva azzal, hogy a peres eljárás várhatólag több évig elhúzódik.
Az új törvény hatálya lényegében csak az ingatlanokat érintené, de nem terjedne ki a mai országhatárokon kívüli (a Bug folyón túli) egykori lengyel javak, valamint az elvett varsói ingatlanok tulajdonosaira sem. Utóbbiakra azért nem, mert változatlanul érvényben van Boleslaw Bierut egykori lengyel kommunista vezető rendelete, amely szerint csak azokat a fővárosi ingatlanokat lehet visszaadni, vagy értük kárpótlást fizetni, amelyeket nem a háború utáni újjáépítés céljából államosítottak.
A tervezet szerint a volt tulajdonosok és örököseik egy külön erre a célra létrehozott katalógus alapján vásárolhatnának kárpótlási jegyeikért ingatlant (földet, erdőt, bányát, építési területet). Ezek értékesítése valószínűleg árverések formájában történne, amelyeken kizárólag a kárpótlási jegyek tulajdonosai vennének részt. A kárpótlás részleges lenne, értéke 20 ezer zlotyig az államosított vagyon 100 százalékát tenné ki, az efölötti összeg egy táblázat alapján százalékos arányban fokozatosan csökkenne.
