A WIG tőzsdeindex 4,5 százalékot emelkedett tegnap Varsóban annak nyomán, hogy a szeptember 23-i parlamenti választásokon győztes Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) aláírta a koalíciós kormány megalakításáról szóló megállapodást. A kormány névsorát várhatóan ma hozzák nyilvánosságra. A megállapodás sürgeti, hogy a lengyel központi bank monetáris politikai tanácsa (RPP) hathatósan járuljon hozzá a gazdaság ösztönzéséhez, valamint a munkanélküliség csökkentéséhez és az infláció elleni harc mellett ezt is tekintse a monetáris politika céljának. A Parasztpárt egyértelműen a jegybanktörvény módosítását sürgeti a prioritások kibővítése érdekében - Jaroslaw Kalinowski, a Parasztpárt vezetője szerint a súlyos gazdasági helyzet létrejöttéért a jegybankot terheli a felelősség.
Az SLD azonban eddig tartózkodott annak egyértelmű kimondásától, hogy módosítani akarják a jegybanktörvényt. Marek Belka, aki az SLD jelöltje a pénzügyminiszteri posztra, közölte, hogy első lépésben csak nyomásgyakorlással és egy szigorú költségvetési tervezettel kívánja jobb belátásra téríteni a központi bankot. A koalíciós megállapodás a jegybankkal szembeni nyomásgyakorlás egyik formája a kamatcsökkentés érdekében - idézte a Reuters Belkát. A jelenleg 14,5 százalékos irányadó kamat 10 százalékponttal magasabb, mint az infláció - mutatott rá a miniszterjelölt -, a költségvetési tervezet pedig alkalmas arra, hogy megakadályozza a pénzügyi válság kirobbanását és megállítsa az adósságok növekedését. Az SLD illetékesei mindazonáltal jelezték, hogy nem riadnak vissza az alkotmánymódosítástól sem. Ennek keretében vagy módosítani kell a bank prioritásait, vagy beleszólást kell adni a kormánynak az inflációs célkitűzések meghatározásába. Miután a populista protesztpártok sikeresen szerepeltek a választásokon, és jelentős képviselettel rendelkeznek az új szejmben, meglenne a szükséges többség ahhoz, hogy a központi bank jogkörének szűkítése érdekében módosítsák a lengyel alkotmányt.
A koalíciós megállapodás a gazdasági-pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében kimondja, hogy a költségvetési deficit jövőre nem haladhatja meg a 40 milliárd zlotyt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát és a kiadások reálértékben nem nőhetnek. A gazdasági célok között szerepel emellett a 16 százalékos munkanélküliség leszorítása és az export állami támogatásokkal történő növelése.
G. T.
