A Fehér Ház tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsához eljuttatott levelében figyelmeztetett: önvédelme megkívánhatja, hogy Afganisztánon és az al-Kaida terrorszervezeten kívül más országokra, illetve csoportokra is katonai csapást mérjen. Az EU külügyminisztereinek közleménye szerint az ENSZ közreműködésével létre kell hozni a tálib rezsim alternatíváját jelentő, az ország érdekeit valóban képviselő és széles körű belső támogatással bíró ideiglenes afgán kormányt. Kezdeményezték a kapcsolatok javítását a környező országokkal és a Pakisztánnak nyújtott támogatás növelését is, egyúttal 316 millió eurót szavaztak meg az afgán menekültek ellátására. A lengyel elnök novemberben a kelet-közép-európai országok vezetőivel kívánja megvitatni, hogyan lehetne jobb együttműködést kialakítani a régióban a terrorizmus ellen. A tanácskozáson várhatóan képviselteti magát az Egyesült Államok is - jelentette be Aleksander Kwasniewski biztonságpolitikai főtanácsadója.
Bizonytalanság és kockázatkerülés - ezek voltak tegnap a világ tőke- és pénzpiacainak nyitása után a legtöbbet emlegetett szavak. A legnépesebb muzulmán országban, Indonéziában a külügyminisztérium mélységes aggodalmának adott hangot az ellencsapások miatt, a városokban pedig zavargások törtek ki. Válaszul az országból menekülni kezdett a tőke: a dzsakartai tőzsde irányadó indexe 4,2 százalékkal esett, a rúpia dollárral szembeni árfolyama pedig átmenetileg 6 százalékot zuhant. Az ázsiai tőzsdeindexek a pénteki záráshoz képest 1-3 százalékkal estek (Japánban ünnepnap miatt nem nyitott ki a tőzsde).
Azonnali reakcióként a válsághelyzetekben általában tapasztalható tendenciák érvényesültek: az arany ára a londoni azonnali piacon közel 1 százalékkal, 293 dollár fölé emelkedett, az Európában irányadó Brent nyersolaj novemberi határidős jegyzése eközben 32 centtel, 22,1 dollárra ment fel. Az olajár később 22 dollár alatt stabilizálódott, miután Ali Rodriguez, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára cáfolta, hogy napirenden volna a kínálat visszafogása. A dollár gyengülni kezdett az összes többi vezető devizához képest - a font kivételével -, aminek legnagyobb nyertese a svájci frank volt.
Európában megugrott a rövid lejáratú állampapírok kereslete, részben azért is, mert egyre nő azoknak a tábora, akik szerint az Európai Központi Bank (ECB) csütörtökön kamatot csökkent. (Az amerikai kötvénypiac zárva tartott.) A vezető európai tőzsdéken leginkább a légitársaságok és a biztosítók részvényei szenvedték meg a terroristák visszavágásától való félelmet és a globális gazdasági válság elmélyülése miatti aggodalmat. Az amerikai hadiipari cégek ugyanakkor az európai kereskedésben számottevően erősödtek, attól a várakozástól hajtva, hogy jelentősen megnő rendelésállományuk, mert a washingtoni képviselőház által már jóváhagyott 40 milliárd dolláros ösztönző csomag oroszlánrészét a Fehér Ház katonai kiadásokra fordítja. Elsősorban a fogyóeszköznek számító fegyverek előállítói számíthatnak nagy üzletre, mint a Tomahawk cirkálórakétákat gyártó Raytheon, a közönséges bombákat irányítószerkezeteivel precíziós fegyverekké alakító Boeing, vagy a Hellfire páncéltörő rakétákat közösen készítő Lockheed-Martin és a Northrop. A Pentagon legalább 4,6 milliárd dollárt szán a Bloomberg szerint e harci eszközökre.
A Fehér Ház optimista: Lawrence Lindsey, Bush elnök gazdasági főtanácsadója szerint két héten belül megszülethet a törvény egy legalább 60 milliárd dolláros gazdaságösztönzésről, ami segít abban, hogy jövőre újra 3 százaléknál nagyobb mértékben növekedjen az USA gazdasága, amely véleménye szerint most sincs recesszióban.
B. P. A.
