Az USA elleni terrortámadást követően jelentős összegű tőke távozott az amerikai piacról, amit általában természetes vészreakcióként értelmeztek, az alapkezelők jelentős része szerint azonban semmiképpen sem rövid távú folyamatról van szó. Az intézményi befektetők szerintük újragondolják befektetési stratégiájukat, és azt fontolgatják, hogy több pénzt fektetnek be Európában, aminek nyomán a dollár gyengülésére és az euró erősödésére lehet számítani. Az intézményi befektetők csak kevés eseményre reagálnak, de ez a mostani kétségtelenül ezek közé tartozik.
Miután az amerikai folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százaléka körül van, az amerikai piacoknak a napi teljes nemzetközi tőkemozgás 65 százalékát kell magukhoz vonzaniuk ahhoz, hogy a tőkemérleg nullszaldós legyen. A külföldi befektetők az UBS adatai szerint tavaly 282,5 milliárd, idén az első öt hónapban 170 milliárd dollár összegben vásároltak amerikai kötvényeket. Az utóbbi, rekordnak számító összegből az európai befektetők 100 milliárd dollárral részesedtek, aminek oroszlánrészét vállalati kötvényekbe fektették. Az Európából való tőkekiáramlás következtében az euró árfolyama az év eleji 0,9573-ról júniusra 0,8450 euróra süllyedt. Eközben a dollár erős maradt, annak ellenére, hogy az USA gazdasága erőteljesen lefékeződött, az amerikai tőzsdeindexek pedig zuhantak. Mindez ördögi kör kialakulásához vezetett: a külföldiek az erős dollár miatt fektettek be az USA-ban, a befektetések pedig felfelé nyomták az árfolyamot. Ha azonban a portfólió- és működőtőke-befektetések visszaesnek - aminek most tanúi vagyunk -, és nem fedezik a folyó fizetési mérleg hiányát, akkor a belföldi megtakarítások növelésével és a fogyasztás csökkentésével kell betömni a léket. Ez az azonban a recesszióba hajló amerikai gazdaságnak kedvezőtlen volna.
Mindez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők bizalma épp olyan fontos, mint a belföldi piaci szereplőké. Ebből a szempontból azonban elemzők szerint nem túl jó a prognózis, mivel az európai befektetők még borúlátóbbak az amerikai kilátásokat illetően, mint tengerentúli kollégáik. A tőkeáramlás fő célja éppen ezért várhatóan Európa lesz. Az eurózóna gazdasági kilátásai ugyan nagyban függnek attól, hogy lesz-e recesszió az USA-ban vagy sem, de az alapkezelők arra számítanak, hogy az európai gazdaság még mindig kevésbé fogja megsínyleni a visszaesést, így az euró erősödésére számítanak.
G. T.
