Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vasárnapi parlamenti választások után kialakult politikai bizonytalanság miatt tegnap esett a lengyel zloty árfolyama a dollárhoz és az euróhoz képest. Az eddig ellenzékben lévő Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a vele szövetséges Munka Uniója (UP) az exit poll-adatok alapján a szavazatok 41,5 százalékát kapta, így várhatóan csak 219 mandátummal fog rendelkezni a 460 fős szejmben. Ez azt jelenti, hogy vagy koalíciós partnert kell keresnie, vagy kisebbségi kormányt alakít. Leszek Miller, az SLD elnöke és miniszterelnök-jelöltje tegnap úgy nyilatkozott, hogy a szerdára várható hivatalos végeredmény ismeretében döntenek.
Az eddig kormányzó Szolidaritás Választási Akciója (AWS) és korábbi partnere, a Szabadság Uniója (UW) a rendszerváltás idején játszott jelentős szerepük ellenére nem jutottak be a parlamentbe, miután a választók az eddigi kormányt okolják a gazdasági kudarcokért. A kabinet nem tudta teljesíteni az általa kitűzött privatizációs célokat és menetrendet, drasztikusan lefékeződött a korábban lendületesen növekvő gazdaság: a bruttó hazai termék (GDP) a múlt pénteken közzétett adatok szerint mindössze 0,9 százalékkal bővült a második negyedévben, a munkanélküliség hétéves csúcsra emelkedett, meghaladva a 16 százalékot.
A választási térkép ennek megfelelően teljesen átrajzolódott: a választók túlnyomó többsége a jobboldali kormány bukását kívánta, így szavazataik nem a bal- és a jobboldal között oszlottak meg, hanem a baloldal és a frusztrált társadalmi csoportok voksaira pályázó populista politikai erők között. Ez utóbbiak három párttal is képviseltetik magukat az új parlamentben, ahol együttesen a mandátumok egynegyedét birtokolják. Mindhárom ellenzi az ország csatlakozását az EU-hoz és a költségvetési kiadások csökkentését. Az egyik a 9 százalékot szerző Lengyel Parasztpárt (PSL), amellyel az SLD 1993 és 1997 között nagy viharok közepette már együtt kormányzott, a másik az útlezárásokkal tüntető, agrárszubvenciót követelő gazdákat tömörítő Samoobrona (Önvédelem), amely a szavazatok közel 10 százalékát szerezte meg, a harmadik pedig a néhány hónapja alakult Lengyel Családok Szövetsége 6 százalékkal, amelynek vezéralakjai a radikális jobboldal több csoportját képviselik.
A kormányzati kiadások megnyirbálása márpedig elkerülhetetlen lesz, hiszen enélkül a költségvetési deficit az idei 29 milliárd zlotyról (6,9 milliárd dollár) jövőre 88 milliárd zlotyra, a GDP 11 százalékára emelkedik. A piacok abban bíztak, hogy az SLD megszerzi az abszolút többséget, így semmi sem fogja korlátozni abban, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtsa a szükséges drasztikus intézkedéseket, elhúzódó koalíciós tárgyalások esetén azonban a program felvizeződésére és csúszására kell számítani. A piac üdvözölné, ha a 66 mandátumot szerző jobbközép, piacpárti Polgári Platform belépne a kormányba, annak vezetője, Andrzej Olechowski azonban ezt kategorikusan elutasította.
G. T.
