Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
George W. Bush, az USA elnöke szombaton aláírta a törvényhozás által korábban jóváhagyott törvényjavaslatot, amelynek értelmében 15 milliárd dollár támogatásban részesítik a támadás nyomán kritikus helyzetbe került amerikai légitársaságokat. Ebből 5 milliárd dollár a közvetlen készpénztámogatás, 10 milliárd dollárt pedig hitelgarancia formájában kapnak a társaságok. A hitelgarancia kezelésére testületet hoztak létre, amelyben a közlekedési és a pénzügyi tárca képviselői mellett a Fed elnöke is helyet kap. A támadás nyomán az utasok jelentős része visszariadt a légi utaktól, így az egyesült államokbeli légitársaságok 20 százalékkal csökkenteni voltak kénytelenek járataik számát és mintegy 100 ezer fős létszámleépítést jelentettek be. A légitársaságok 3 milliárd dollárt kapnak a pótlólagos biztonsági intézkedések finanszírozására a törvényhozás által korábban jóváhagyott 40 milliárd dolláros rendkívüli segélyalapból.
Az USA szombaton feloldotta a Pakisztánnal és Indiával szemben 1998-ban az atomfegyver-kísérletek miatt elrendelt szankciókat, miután a pakisztáni kormány támogatást ígért az amerikai kormányzatnak az afganisztáni tálib kormánnyal szemben tervezett katonai fellépéshez. A gazdasági és katonai támogatás tiltását tartalmazó szankciók feloldása nyomán Pakisztán arra is számíthat, hogy Washington támogatja az IMF által szervezett hitelcsomag jóváhagyását. Az amerikai és a pakisztáni kormány képviselői ezen túlmenően ma megállapodást írnak alá arról, hogy Washington átütemezi az elő-ázsiai ország 379 millió dollár összegű adósságát. A ügylet része a Párizsi Klubbal korábban aláírt 2,2 milliárd dollár összegű átfogó adósságátütemezési megállapodásnak. Az Európai Unió ugyancsak támogatást nyújt a térségébe tartozó légitársaságoknak: az EU pénzügyminiszterei hét végi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy egy hónapig hajlandóak garanciát vállalni a légitársaságok felelősségbiztosításáért. Erre azért van szükség, mert a terrortámadás nyomán a biztosítók 2 milliárdról 50 millió dollárra csökkentették a harmadik fél által okozott kár után fizetendő kártérítést. A döntés értelmében ez alatt az idő alatt a tagországok kormányai fedezik az 50 millió dollárt meghaladó kártérítési összegeket.
A pénzügyminiszterek emellett úgy döntöttek, vizsgálatot indítanak annak a gyanúnak az alapján, hogy egyes értékpapírpiacokon közvetlenül a merényletek előtt manipulálták az árfolyamokat azokban a szektorokban, ahol az eseményeknek közvetlen hatása volt várható. Pedro Solbes, a brüsszeli bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja a tanácskozáson jelezte: az EU-országok együttes gazdasági növekedése idén nem fogja elérni a korábban prognosztizált 2 százalékot. Solbes azt is közölte, hogy a kormányok a gazdaság fiskális ösztönzése érdekében növelhetik a költségvetési deficitet, azaz felmentést kapnak a stabilitási paktumban vállalt kötelezettségek alól. A hiány azonban nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az EU rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója messzemenő támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat, beleértve a katonai akcióhoz nyújtandó - a nemzeti körülményeket figyelembe vevő - segítséget is.
Gordon Tamás-Gáti Tibor
