Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybankok tegnap összehangolt lépéseket tettek annak érdekében, hogy az amerikai célpontok ellen elkövetett terrortámadások után stabilizálják a pénzpiacokat, több mint 80 milliárd dollár többletforrást juttatva a bankrendszerbe. Az Európai Központi Bank (ECB) közölte, hogy rendkívüli tender keretében 69,3 milliárd euró (63,23 milliárd dollár) összegben adott egynapos hiteleket, a japán jegybank pedig 17 milliárd dollárt pumpált a pénzpiacokba. Az ECB egyébként a heti tendereken szokott ekkora összeget kéthetes hitelek formájában kihelyezni. Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed 38,25 milliárd dollárral növelte a bankrendszer likviditását, miután korábban felkérte a többi jegybankot, hogy a piaci zavarok elkerülése érdekében korlátozzák a dollárban való kereskedést. George W. Bush amerikai elnök közölte, hogy a mentési műveletek finanszírozására rendkívüli többletkiadás megszavazását fogja kérni a törvényhozástól.
Colin Powell külügyminiszter kijelentette, hogy a terrorakciót követően az USA háborúban áll és válasza is ennek megfelelő lesz.
Az elemzők egy része szerint megnőtt a recessziós veszély az USA-ban, miután várhatóan erősen csökken a fogyasztói bizalom és most már a befektetők számára sem az amerikai piacok a legbiztosabbak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a támadás, illetve az amerikai gazdaság esetleges megrendülése milyen következményekkel jár az eurózóna gazdaságára nézve. A Goldman Sachs befektetési bank szerint elsősorban a légi közlekedés, a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a szabadidővel kapcsolatos ágazatok fogják megszenvedni az új helyzetet.
Alan Greenspan, a Fed elnöke a hírek szerint tegnap Bázelből visszatért az Egyesült Államokba, és olyan találgatások is napvilágot láttak, hogy a vezető ipari országok koordinált kamatcsökkentést hajtanak végre. A dollár mindennek nyomán tegnap délig mintegy a felét visszanyerte az előző nap elszenvedett veszteségnek: az euróval szemben 1 százalékkal, 0,9015 dollárra, a svájci frankkal szemben 1,5 százalékkal, 1,67 frankra, a jennel szemben pedig fél százalékkal, 119,70 jenre emelkedett. A tőzsdéken azonban folytatódott a bessz. A New York-i tőzsde tegnap is zárva maradt, az ázsiai börzéknek csak egy része nyitott ki, a tokióin a Nikkei 6,4 százalékkal 1983 decembere óta nem látott mélységbe esett. Hongkongban, Szingapúrban, Dél-Koreában és Ausztráliában ugyancsak számottevően csökkentek a részvényárfolyamok. Az olajpiacokon kissé megnyugodtak a kedélyek: az Európában irányadó északi-tengeri Brent olaj hordója 23 centtel, 28,83 dollárra csökkent a keddi 1,61 dolláros emelkedés után. Ali Rodriguez, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára közölte, hogy jelenleg nincs szükség az export növelésére, mert a keddi áremelkedés minden valószínűség szerint múló pánikreakció volt. Az arany ára is esett Londonban: az azonnali kereskedésben 279,00/281,00 dolláron zárt az előző napi 289,80/290,30 dollár után.
Bosse Ringholm svéd pénzügyminiszter Stockholmban bejelentette, hogy az EU pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a pénzügyi rendszer normális működésének fenntartásához szükséges lépésekről tárgyalnak. A miniszterek, a jegybankelnökök és a brüsszeli bizottság közös közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy minden intézkedést megtesznek a piacok normális működésének garantálására, a jegybankok a továbbiakban is biztosítják a szükséges likviditást.
A jelenlegi helyzetben ugyanakkor kétségessé vált, hogy megrendezik-e a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szeptember közepére tervezett éves közgyűlését Washingtonban.
A biztosítótársaságoknak minden eddiginél nagyobb kárigényekkel kell számolniuk a támadás miatt: iparági elemzők szerint kiadásaik elérhetik a 20 milliárd dollárt, kétségessé téve egyes viszontbiztosító társaságok jövőjét. A világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Munich Re korábban közölte, hogy várható kiadásai elérhetik az 1 milliárd eurót és ez számottevően csökkenti idei nyereségét; a második legnagyobb viszontbiztosító, a Swiss Re közel 1 milliárd dolláros számlára számít, de ez nem fogja megingatni helyzetét. (A magyarországi biztosítókról lásd írásunkat a Magyar Gazdaság rovatban.)
G. T.
