Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szerint az elmúlt hat hónapban a kelleténél nagyobb figyelmet szenteltek az infláció kérdésének - nyilatkozta Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter a Vremja Novosztyej című lapnak. A fogyasztói árindex alakulása, mint mondta, nem ad okot nagyobb aggodalomra és nem hat kedvezőtlenül a gazdaság egészére. Tény, hogy a kormány idén már több ízben volt kénytelen módosítani az inflációs prognózist, ennek oka azonban a külföldi valuta nagyarányú beáramlása és az, hogy az exportbevételek fedezése érdekében növelni kellett a rubelkínálatot. Kétségtelen, hogy az áremelkedés kedvezőtlenül érinti a bérből élőket, de a statisztikai adatok tanúsága szerint a bérek most már gyorsabban emelkednek, mint az árak - tette hozzá.
A kormány eredetileg 12-14 százalékos inflációval számolt idén, ezt azonban végül 16-18 százalékra módosították, de sokan ezt a prognózist is alacsonynak tartják. Tény, hogy a gazdaság is gyorsabban növekszik, mint a kormány korábban feltételezte: a bruttó hazai termék (GDP) az első félévben 5,4 százalékkal bővült, így a kormány ma már 5-5,5 százalékos növekedéssel számol az év egészére az idei költségvetésben eredetileg tervezett 4 százalék helyett. A pénzügyminisztérium által kidolgozott jövő évi költségvetési tervezet, amit kedden terjesztettek a kormány elé, 2002-re 4,3 százalékos növekedés mellett csak 10-13 százalékos inflációval számol (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 14., 2. oldal) annak ellenére, hogy a tervezett igazságügyi és haderőreform keretében jövőre a bíróságokon 60 százalékkal, a hadseregben 80-250 százalékkal emelik a béreket. A háztartások jövedelme idén és jövőre 5-5 százalékkal nő.
Christof Rühl, a Világbank orosz ügyekben illetékes vezető közgazdásza ugyancsak azon a véleményen van, hogy az infláció magasabb lesz 17-18 százaléknál. Rühl a Reutersnek nyilatkozva elégedettségét fejezte ki a kilátásokat illetően, de véleménye szerint elengedhetetlen a gazdaság diverzifikációja és a bankreform. Az orosz gazdaság, mint mondta, továbbra is túlságosan függ az olaj-, a gáz- és a fémexporttól. A bankrendszer közvetítő funkcióját erősíteni kell, hogy a felhalmozódott források a nagyvállalatoktól eljussanak a leendő kisbefektetőkig. Jelenleg a bankok jelentős része nem funkcionál igazi bankként, azaz nem gyűjt betéteket és nem nyújt hiteleket, hanem nagy ipari csoportokhoz kapcsolódik, azok pénzügyi osztályaként működik.
(NAPI)
