A japán kormány a hét végén jóváhagyta azt a javaslatot, amelynek értelmében a 2002. április 1-én kezdődő költségvetési évben a folyó évi 48,7 ezer milliárdról 47,8 ezer milliárd jenre csökkentik az általános kiadásokat. E kategóriába tartoznak többek közt a társadalombiztosításra, a honvédelemre, az oktatásra és a közmunkákra szánt források. Az adósságszolgálattal és egyéb fix költségekkel együtt a büdzsé kiadási főösszege várhatóan 84 ezer milliárd jen lesz. A lefaragások zöme - mint arról a Reuters és a Dow Jones beszámolt - a közmunkákat érinti, melyekre a bírálók szerint a korábbi japán kormányok fölöslegesen sokat költöttek, ugyanakkor információtechnológiai beruházásokra és városfejlesztésre az ideinél több pénz jut.
Koidzumi - akit a két héttel ezelőtti részleges felsőházi választásokon aratott győzelem után a koalíció fő erejét alkotó Liberális Demokrata Párt újabb két évre elnökévé választott - a jövő pénzügyi évben 30 ezer milliárd jenben akarja maximálni az új állami hitelfelvételt.
Ennek érdekében a kiadásokat összesen 3 ezer milliárd jennel kellene lefaragni; a mostani 900 milliárd jenes csomag az első intézkedés ezen előirányzat megvalósításában. A kormánydöntés jelentőségét jól mutatja, hogy négy év után először szűkülnek az állami források. Takenaka Heidzo gazdasági miniszter mindazonáltal elismerte, hogy a 3 ezer milliárd jenes kiadáscsökkentés önmagában még nagyon csekély lépés a fiskális fegyelem erősítése terén. A sok éve uralkodó laza pénzügyi politika miatt Japán államadóssága jelenleg a bruttó hazai termék 130 százalékának felel meg.
A kabinet közzétette a gazdaság állapotáról szóló havi jelentését, amelynek fő megállapítása szerint a gazdasági teljesítmény tovább romlik, az összes fontos területen rosszabb a kép, mint egy hónappal korábban. A globális lassulás hatására tovább csökken az export, különösen az információtechnológiai termékek kivitele. A vállalatok ennek megfelelően visszafogják termelésüket és beruházásaikat, és folytatódnak az elbocsátások. A lakossági fogyasztás stagnál. Elemzők szerint a jelentés nyomán nő annak valószínűsége, hogy a gazdaság élénkítése céljából a kormány ősszel pótköltségvetést terjeszt majd a parlament elé.
(NAPI)
