A japán iparvállalatok kibocsátása júniusban a tokiói gazdasági, ipari és kereskedelmi minisztérium tegnapi jelentése szerint 0,7 százalékkal csökkent a májusi szinthez képest. A Reuters és a Dow Jones által megkérdezett elemzők előzőleg 0,2-0,4 százalékos romlást tartottak valószínűnek.
A tárca azt is közölte, hogy a vállalatok körében végzett felmérés szerint a termelés júliusban várhatóan további 2,3 százalékkal gyengül, majd augusztusban 3,4 százalékkal erősödik. A legnagyobb, 3,7 százalékos havi csökkenést júniusban az elektromos gépek kategóriájában jegyezték fel ami nagyrészt a külpiaci kereslet lanyhulására vezethető vissza. A beruházási javak termelése 2,9 százalékkal esett vissza. Az április-júniusi negyedévben az ipari termelés 4 százalékkal esett az előző negyedévhez képest, amikor szintén jelentős, 3,7 százalékos romlást regisztráltak. Az ipari szektor ezzel hivatalosan recesszióba került, s elemzők gyanítják, hogy a teljes japán gazdaságot is elérte a recesszió, két éven belül immár másodszor.
A piac kedvezően fogadta a Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök vezette kormánykoalíció vasárnapi győzelmét. A részleges szenátusi választásokon a 121 helyből a három párt 78-at szerzett meg, 13 mandátummal többet, mint amennyi szükséges volt ahhoz, hogy megtartsa többségét a 277 fős felsőházban; az alsóházban a koalíció szintén kényelmes többséget élvez. Elemzők szerint az eredmény arra utal, hogy a választók bizalmat szavaztak a három hónapja hivatalba lépett Koidzuminak, bár az 56,4 százalékos részvételi arány igen alacsonynak számít. A kormányfő tegnap - immár sokadszor - kijelentette, hogy a hosszú távra szóló szerkezeti reformok végrehajtása az egyetlen gazdaságpolitikai lehetőség. Az első intézkedéseket már augusztusban megteszik, azután egy rendkívüli parlamenti ülésszakon további lépésekről döntenek, majd még az év vége előtt újabb csomag születik. Koidzumi hozzátette: augusztusban határoznak arról, szükség van-e pótköltségvetésre az idei pénzügyi évben a gazdaság ösztönzése céljából. Elemzők ezt elkerülhetetlennek tartják, emellett rámutatnak, hogy a kormányfő szorult helyzetben van, mert az általa szorgalmazott reformok csak hosszabb távon hozhatnak eredményt. Rövid távon a tervezett intézkedések - így például a rossz banki kinnlevőségek leíratása - kedvezőtlen társadalmi hatással, elsősorban a munkanélküliség növekedésével járnak, s emiatt Koidzumi elveszítheti a szavazók bizalmát. Ráadásul a deflációs spirál elkerülése végett a kormánynak élénkítenie kellene a belföldi fogyasztást, ami a foglalkoztatási bizonytalanság közepette nehéz feladat.
P. Z.
