A cseh jegybank (CNB) döntése értelmében az irányadó kéthetes repokamat mától 5-ről 5,25 százalékra emelkedik, a diszkont- és a lombardráta ugyancsak 25 bázisponttal, 4,25, illetve 6,25 százalékra nő. A döntés meghozatalakor, mint Ludek Niedermayer, a CNB alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, figyelembe vették az infláció erősödését, a pénzpiacokon tapasztalható magas inflációs várakozásokat és azt, hogy a bértárgyalások nyomán előreláthatólag inflációs nyomás keletkezik keresleti oldalon. Hozzátette: egy hónap múlva ismét áttekintik a helyzetet, s megvizsgálják, szükség van-e további korrekcióra.
Az áprilisi 4,6 és a májusi 5 százalék után júniusban 5,5 százalékra szökött fel a 12 havi infláció, ez 1998 decembere óta a legmagasabb érték - emlékeztet a Reuters. A CNB 1998 júniusától ez év februárjáig összesen 19 alkalommal csökkentett kamatot a gazdaság élénkítése céljából.
Az utóbbi hónapok inflációs adatai és a gyorsuló gazdasági növekedés láttán elemzők számítottak ugyan a monetáris szigorításra, de szinte kivétel nélkül azt várták, hogy a lépésre csak valamikor ősszel kerül sor. Mint Niedermayer magyarázatából kitűnik, a bank részben preventív intézkedésnek szánta az emelést.
Elemzők szerint a hiteldrágítás nem jelenti egy szigorítási kurzus kezdetét, bár a negyedik negyedévben a kamatok feltehetőleg még egyszer 25 bázisponttal nőnek.
A cseh kormány szerda éjszakába nyúló ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés sarokszámait. Az előirányzat szerint 690,5 milliárd korona kiadás és 744,4 milliárd korona bevétel mellett 53,9 milliárd korona hiány keletkezik (1 euró=35,86 korona). A kiadási főösszeg 60, a bevételi 54 milliárd koronával magasabb az ez évre tervezettnél; az idei büdzsé 49 milliárdos deficittel számol, de a pénzügyminisztérium szerint a tényleges hiány ennél 9 milliárddal alacsonyabb lehet, és elemzők is kisebb mínuszt prognosztizálnak. A hiány magában foglalja a bankok szanálásáért felelős állami Konsolidacní Banka várhatóan 43 milliárd koronára rúgó deficitjét. A bevételek elsősorban a privatizáció és az orosz adósságtörlesztés következtében nőnek, míg kiadási oldalon a kormány mérsékelné az oktatásra, az igazságszolgáltatásra és nyugdíjakra fordított összegeket. Egy nappal korábban a Nemzetközi Valutaalap, július közepén pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) sürgette a cseh fiskális politika szigorítását (NAPI Gazdaság, 2001. július 26., oldal, illetve július 17., 1-2. oldal).
A prágai pénzügyminisztérium tegnap 3,5-ről 3,6 százalékra korrigálta a bruttó hazai termék (GDP) idei bővülésére vonatkozó előrejelzését. A tárca 2002-re és 2003-ra egyaránt 3,8, 2004-re pedig 4 százalékos GDP-növekedést vár. Prognózisa szerint idén az infláció előreláthatólag 5,1 százalék lesz a korábban remélt 3,1 százalék helyett.
(NAPI)
